|
|
|
|
Horn Gyula Kelet-Berlinben
|
München, 1989. augusztus 31. (SZER, Magyar híradó) - Horn Gyula külügyminiszter délelőtt 11 órakor Kelet-Berlinbe repült. Másfél órát tárgyalt ottani kollégájával, Oscar Fischerrel. A tárgyalásokól és azok eredményéről nem beszélt. Azt persze nem nehéz kitalálni, hogy miről volt szó. A Magyarországon keresztül Nyugat-Németországba menekülni szándékozó NDK-állampolgárok ügye hetek óta világpolitika. Hányan vannak? Nem tudni. Van, aki 15 ezerről beszél, de voltak már forgalomban 350 ezerig menő számok is. A jogi tényállás az, hogy a budapesti NSZK követség adna nyugatnémet útlevelet a menekülni kívánóknak, de a magyar hatóságok ezt - a beutazási pecsét hiányában - nem ismerhetik el kiutazási dokumentumként. Egy másik lehetőség ma merült fel, amikor bejelentették, hogy Ausztria ideiglenesen felfüggeszti az NDK útlevéllel érkezők átutazó vízumkényszerét. Itt megint csak az a gond, hogy a magyar-keletnémet egyezmény szerint egyik ország sem engedheti ki a másik állampolgárát olyan országba, ahová nincs vízuma. Formai megoldás csak a keletnémet hozzájárulással érhető el. Hogy ezt sikerült-e ma megkapnia Horn Gyulának, nem tudjuk. Érdeklődésünkre a Külügyminisztérium sajtóoosztályán megértést kértek, hogy ebben a kényes helyzetben nem tudnak semmit mondani. Nos, ez valóban olyan eset, amikor a makacs újságírónak is meg kell értenie, hogy megértést kell tanúsítania. Ezt tesszük, ami azonban nem jelenti, hogy Gadó Györgynek nincs mondanivalója az ügyről: (folyt.)
1989. augusztus 31., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"László Temesvárott végzést kapott kézhez, amelyben felszólították, hogy haladéktalanul adja át hivatalát, költözzön ki a lelkészi lakból, és távozzon a szilágysági Menyőre, egy Isten háta mögötti kis faluba, kijelölt új lelkészi állását elfoglalni. Tőkés persze nem ment, s ekkor magukat részegnek tettető provokátorok saját házában bántalmazták. Szerencsére hároméves kisgyermekét álruhában belopódzó édesapja (idősebb Tőkés István lelkész - a szerk.) magával vitte Kolozsvárra, majd Edit - László hitvese - szüleihez, Désre. Legalább a kisgyermek biztonságba került. A hívek, először tucatnyi, majd már több száz ember, élőláncot alkottak a paplak körül, testükkel akadályozva, hogy a lelkészt kilakoltassák."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|