|
|
 |
|
 |
NDK-menekültek hazánkban 3.
|
München, 1989. augusztus 20. (SZER, Zene, szó) - A Süddeutsche
Zeitung című nyugatnémet napilap értesülései szerint jelenleg
mintegy 200 ezer keletnémet állampolgár tartózkodik hazánkban.
Kérdés: mennyi tér majd vissza belőlük Erich Honecker
munkásparadicsomába? A jelek mindenesetre arra mutatnak, hogy
jelentős részük inkább az igazolatlan hiányzást választja, hiszen a
bécsi NSZK-követségen naponként százával jelentkeznek beutazó
vízumért azok az NDK-s polgárok, akik előző éjszaka - kijátszva a
magyar határőrséget - a zöldhatáron keresztül távoztak
Magyarországról.
Nem mindenki vállalja ezt a kockázatot: vannak, akik inkább a
budapesti, vagy balatonvidéki illegalitást választják. Ők azok, akik
tudják, illetve remélik, hogy a tények szerint októberben
Magyarországon ratifikálni fogják a már aláírt genfi konvenciót, és
ennek szellemében őket is megilletné a menedékjog. Számukat
többezerre becsülik, javarészt fiatalok. Kelet-Németország jövője
fogot vándorbotot, hogy kedvezőbb körülményeket keressen magának.
Stefan Heym, a neves keletnémet író nem kevesebbet mondott, mint
azt, hogy ha ez az elvándorlási folyamat tartós lesz, a következő
években veszélybe kerülhet az NDK puszta léte is - vagyis nem lesz
többé, aki munkájával, tehetségével, szorgalmával fenntartsa az
országot. Vajon nem ez történt-e Magyarországgal is? - vagy, ha nem
is ugyanez, valami hasonló.
A fiatal tehetségeket nemcsak a bürokrácia kötötte gúzsba,
nemcsak az érvényben lévő - úgynevezett - termelési viszonyok
akadályozták meg elképzeléseik megvalósítását. A társadalom
berendezkedése, a kialakult sógor-koma kapcsolatok, a korrupció, a
helyi kiskirályságok mind-mind arról győzték meg a pályakezdő,
vállalkozó kedvű fiatalt, hogy ebben az országban nem érdemes
dolgozni, ebben az országban előrébb valók a pártkapcsolatok, mint a
rátermettség, a tudás, a szorgalom. (folyt.)
1989. augusztus 20., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"László Temesvárott végzést kapott kézhez, amelyben felszólították, hogy haladéktalanul adja át hivatalát, költözzön ki a lelkészi lakból, és távozzon a szilágysági Menyőre, egy Isten háta mögötti kis faluba, kijelölt új lelkészi állását elfoglalni. Tőkés persze nem ment, s ekkor magukat részegnek tettető provokátorok saját házában bántalmazták. Szerencsére hároméves kisgyermekét álruhában belopódzó édesapja (idősebb Tőkés István lelkész - a szerk.) magával vitte Kolozsvárra, majd Edit - László hitvese - szüleihez, Désre. Legalább a kisgyermek biztonságba került. A hívek, először tucatnyi, majd már több száz ember, élőláncot alkottak a paplak körül, testükkel akadályozva, hogy a lelkészt kilakoltassák."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|