|
|
|
|
Az MSZMP-tagok Somogy megyei reformkörének platformja (1. rész) (OS)
|
Kaposvár, 1989. április 10., hétfő - A szocializmus ügye, a magyarországi kommunista mozgalom számára máig ki nem hevert károkat okozott az a körülmény, hogy a második világháború után valóban a legszélesebb társadalmi alapokon kibontakozó demokratikus fejlődést éppen a kommunista párt hatalomra jutását követően kiépülő - a sztálini modellt szolgai módon másoló - pártdiktatúra fékezte le és terelte zsákutcába. A téves elméleti alapon folytatott hibás politikai gyakorlat, a magyar nép valós érdekeit sok esetben figyelmen kívül hagyó döntések, az emberiesség és a törvényesség alapvető normáinak lábbal tiprása alig több mint fél évtized alatt nem csupán a fennálló viszonyokat tették elfogadhatatlanná a magyar társadalom többsége számára, hanem a rendszernek a szocializmussal való téves azonosítása révén jelentős tömegeket a szocializmus eszméitől is sajnálatosan elidegenítettek. Ugyanakkor, amikor elítéljük az 1956 előtti rendszer hibáit és bűneit, büszkén vállaljuk a korszak azon reformkommunistáinak örökségét, akik törekvéseikkel először próbálták meghaladni a sztálini modellt kelet-európában. Elutasítjuk - a párton belül még mindig számottevő erők által képviselt - azon álláspontot, amely a Rákosi-rendszer elleni fellépés jogosságát tagadva, a Budapesten kirobbant népfelkelés valójában rendkívül összetett és többek között demokratikus és forradalmi vonásokat is mutató jellegét sematikusan leegyszerűsítve 1956 októberének eseményeit kizárólag politikai és köztörvényes bűnözők ellenforradalmi lázadásaként minősíti. Különös érzékenységgel figyeljük a megyeszékhelyünkön született Nagy Imre személye körül ismét fellángoló indulatoktól terhes vitát. Kétségtelen, hogy a nemzeti tragédiába torkolló események során elkövetett hibái és tévedései rendkívül súlyos következményekkel jártak. Mégis valljuk, hogy mint a magyar kommunista mozgalom jelentős alakját és az MSZMP egyik alapítóját a végtisztesség megadásán túl szerepének valamennyi korabeli - a közeljövőben remélhetőleg valóban hozzáférhetővé váló - dokumentum elfogulatlan vizsgálatán alapuló, érdemeit is figyelembe vevő objektív megítélése is megilleti. (folyt köv.)
1989. április 10., hétfő 15:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"László Temesvárott végzést kapott kézhez, amelyben felszólították, hogy haladéktalanul adja át hivatalát, költözzön ki a lelkészi lakból, és távozzon a szilágysági Menyőre, egy Isten háta mögötti kis faluba, kijelölt új lelkészi állását elfoglalni. Tőkés persze nem ment, s ekkor magukat részegnek tettető provokátorok saját házában bántalmazták. Szerencsére hároméves kisgyermekét álruhában belopódzó édesapja (idősebb Tőkés István lelkész - a szerk.) magával vitte Kolozsvárra, majd Edit - László hitvese - szüleihez, Désre. Legalább a kisgyermek biztonságba került. A hívek, először tucatnyi, majd már több száz ember, élőláncot alkottak a paplak körül, testükkel akadályozva, hogy a lelkészt kilakoltassák."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|