|
|
 |
|
 |
Grósz - Lityeraturnaja Gazeta (1.rész)
|
Moszkva, 1989. március 29. szerda. (MTI-tud.) - Grósz Károlyról közöl portrét legújabb számában a Lityeraturnaja Gazeta. A szovjet irodalmi hetilap munkatársa az MSZMP főtitkárának interjúiban tallózva, s januárban Budapesten vele készített beszélgetés alapján rajzolja fel a magyar vezető politikai arcképét, valamint bemutatja a magyarországi változásokat, a kibontakozó folyamatokat.
Kiemelten foglalkozik Grósz tavaly májusban történt főtitkárrá
választásával, valamint Kádár Jánoshoz fűződő viszonyával.
Grósz Károly a szovjet hetilap munkatársának nyilatkozva
felvázolta az új gazdasági startégia főbb pilléreit. A főtitkár
szerint először is sokkal hatékonyabban kellene működtetni a
társadalmi tulajdont, megfelelő érdekeltségi rendszerrel. Utalt arra
is, hogy aránytalanul magas a társadalmi tulajdon aránya egy
elméleti tévedés következtében, miszerint a szocializmust rövid idő
alatt fel lehet építeni. A szocializmus, mint átmeneti szakasz még
évtizedekig, ha nem évszázadokig létezik még. Ezért az én
elképzelésem: 70-75 százalék a társadalmi és 25-30 százalék a
magántulajdon aránya. A pártban sokan szememre vetik, hogy elárulom
a szocializmust. De ez nem így van. A tulajdonformák ésszerű aránya
mellett a szocializmus szocializmus marad, a benne rejlő hatalmas
erőket viszont jobban tudjuk hasznosítani - mondta.
A politikai változásokat áttekintve Grósz Károly az utóbbi
korszak történelmi tanulságairól szólva egyebek között
megállapította: Kádár Jánosnak az az érdeme, hogy a gyakorlatban
utasította vissza a társadalom sztálinista modelljét. De hatalmas
adóssága is maradt
A rossz, elavult építményt lerombolva nem hozott
létre új, önszabályozó politikai rendszert. A mechanizmus még most
is sok mindenben a szubjektív tényezőre épül. A párt szerencséje,
hogy 1956 után olyan vezető került azt élére, mint Kádár János. De
mindaz, ami eleinte érték volt a párt szempontjából, idővel teherré
változott. 20-25 év múltával ő már nem győzte követni a fejlődést, s
a rendszer nem tudta automatikusan megszüntetni a felmerült
gyengeségeket. A személyiség körül olyan emberek jelentek meg, akik
arra használták ki a vákuumot, amire csak akarták. A következmények
súlyosak voltak. Egyszóval, a politikai reformok lényegét egy olyan
rendszer létrehozásában látom, amely csak minimális mértékben
függene a személyes jó tulajdonságoktól és gyengeségektől -
hangsúlyozta Grósz. (folyt.)
1989. március 29., szerda 14:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"László Temesvárott végzést kapott kézhez, amelyben felszólították, hogy haladéktalanul adja át hivatalát, költözzön ki a lelkészi lakból, és távozzon a szilágysági Menyőre, egy Isten háta mögötti kis faluba, kijelölt új lelkészi állását elfoglalni. Tőkés persze nem ment, s ekkor magukat részegnek tettető provokátorok saját házában bántalmazták. Szerencsére hároméves kisgyermekét álruhában belopódzó édesapja (idősebb Tőkés István lelkész - a szerk.) magával vitte Kolozsvárra, majd Edit - László hitvese - szüleihez, Désre. Legalább a kisgyermek biztonságba került. A hívek, először tucatnyi, majd már több száz ember, élőláncot alkottak a paplak körül, testükkel akadályozva, hogy a lelkészt kilakoltassák."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|