|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
|
Helmut Kohl hétfői programja (4. rész) - Sajtókonferencia
|
Kohl ezen aggodalmakra úgy válaszolt, hogy az NSZK nem adja fel magyar érdekeltségét. Példaként megerősítette azt a korábbi bejelentést, hogy ha Magyarországnak az idei télen netán nehézségei támadnának az energiaellátásban, akkor az NSZK lehetőségeihez mérten kész kisegíteni. Az NSZK felkarolta Magyarország ügyét a 24-ek csoportjában is, s jóindulattal viselteti az iránt, hogy Magyarország járja végig az európai közösséghez való közeledés útját. A magyarországi tárgyalásokon szóba került a német kérdés is. A kancellár ezzel kapcsolatban ismertette vendéglátóival közelmúltban tett 10 pontos javaslatát, hangoztatván, hogy a németeknek - csakúgy mint a világ más országában élőknek - joguk van az önrendelkezésre, a szabad választásra. Ugyanakkor a rendezés egyik kulcsgondolata: lépésenként, szerves összenövés útján, az összeurópai folyamatokba ágyazva, minden szomszédos állam biztonsági érdekeit figyelembe véve kell végrehajtani az újraegyesítést. A két politikus számos kérdést kapott a sajtókonferencián megjelent újságíróktól. A Reuter tudósítója a romániai helyzet alakulásáról érdeklődött Kohl kancellártól és Németh Miklóstól. Helmut Kohl azt hangoztatta, hogy az NSZK különleges figyelmet tanúsít Romániát illetően, már csak az ott élő 150 ezres lélekszámú német nemzetiség okán is. Szimpátiával viseltetnek a romániai magyar kisebbség iránt is. Németh Miklós álláspontja: a létrejövő közös európai házban meg kell szüntetni a megosztottságot, s az sem engedhető meg, hogy anakronisztikus politikai rendszerek maradjanak fenn. A román nép érdeke, hogy egy saját gyökereiből táplálkozó reform modellt valósítson meg. Európában már nem lehet huzamosabb időre megállítani a reform kerekét; az egyedüli járható út a reformok megvalósítása. A legfrissebb romániai eseményekről szólva a magyar kormányfő úgy vélekedett: az elmúlt 24 órában a változások jeleit tapasztalhatta a világ; a hírek szerint Temesvárott és más városokban is tiltakozó megmozdulások voltak, s állítólag készültségbe helyezték a biztonsági alakulatokat. E drámai fejlemények megítéléséhez azonban további információkra van szükség. Az NDK rádiójának tudósítója arról érdeklődött, mi várható Kohl kancellár és Modrow miniszterelnök találkozóján. A kancellár elmondta: derűlátással és jó akarattal megy Drezdába. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 14:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|