 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
 |
Az ellenzéki képviselőcsoport ülése (1. rész)
|
1989. december 15., péntek - Politikailag megérett a helyzet arra, hogy a Parlament kimondja feloszlatását - e tekintetben egységes állásponton voltak az ellenzéki képviselőcsoport tagjai pénteki ülésükön. Az önfeloszlatás időpontjával kapcsolatosan úgy vélték : célszerű már a jövő heti ülésszakon meghozni a döntést - mégpedig azonnali hatállyal -, s így lehetővé válik, hogy márciusra kiírják a választásokat.
Az ellenzéki képviselőcsoport ülésére meghívott szakértők
érvelésükkel ugyancsak a parlament feloszlatásának, a választások
mielőbbi kiírásának szükségességét támasztották alá. Schmidt Péter
államjogász kifejtette: a Parlament önfeloszlatásának semmiféle jogi
korlátja nincsen. Hozzátette azonban, hogy a parlamentáris
demokráciákban rendszerint a köztársasági elnök jogköre a
törvényhozó testület mandátumának lerövidítése, ám a magyar
alkotmány - a több tekintetben is felemás alkotmánymódosítások miatt
- nem felel meg a hatalommegosztás e klasszikus elvének.
Bihari Mihály politológus a feloszlatás időpontjára vonatkozóan
elmondta: a parlament kimondhatja feloszlatását azonnali hatállyal,
vagy megjelölhet egy későbbi, esetleg a választásokat közvetlenül
megelőző időpontot is. Áttérve a választások kérdéskörére, úgy
vélekedett, hogy a hátralevő három hónap alatt biztosítani kell a
választási technika, majd pedig a jelöltek és az általuk képviselt
programok széles körű megismertetését.
A feloszlatás mikéntjét taglalva az ülésen felvetődött: melyek
azok a legfontosabbb tárgykörök, törvénytervezetek, amelyeket még
mindenképpen napirendjére kell tűznie a jelenlegi országgyűlésnek.
Schmidt Péter rámutatott: kézenfekvő lenne, hogy amennyiben a
parlament kimondja feloszlatását, úgy ezzel egyidejűleg szüntesse is
be törvényalkotói tevékenységét, de legalábbis szűkítse a lehető
legminimálisabbra. Bihari Mihály ehhez csatlakozva fontosnak
tartotta viszont, hogy még a választások és az új parlament
létrejötte előtt megszülessen a közalkalmazottakra vonatkozó
úgynevezett közszolgálati törvény. Mint mondotta: ezzel meg lehetne
előzni, hogy pártpolitikai szempontokból ítéljék majd meg -
elsősorban a közigazgatási apparátusban dolgozók - munkaköri
alkkalmasságát. (folyt. köv.)
1989. december 15., péntek 17:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|