|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
|
Csehszlovák parlament - (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. december 13. szerda (MTI-tud) - Pár nappal hivatalba lépte után máris jelentős, a radikális gazdasági reform követelményeinek megfelelő költségvetési politikát hirdetett meg az új csehszlovák kormány. A csehszlovák parlament prágai ülésének második napján, szerdán Václav Klaus pénzügyminiszter a Polgári Fórum egyik fő gazdasági szakértője bejelentette: olyan stabilizációs és inflációellenes költségvetési politikát valósítanának meg, amely meggyorsítja az átmenetet a racionálisan működő piacgazdasághoz. A parlament egyebek között olyan vállalati adó-, bank- és devizatörvényt fogadott el, amely mind a vállalatoknak, mind az egyének számára növeli a vállalkozói szabadságot.
A szövetségi gyűlés nem tudott egyetértésre jutni abban, hogy a törvényhozás vagy pedig népszavazás döntsön az új köztársasági elnök személyéről. A parlament úgy döntött, hogy tovább tanulmányozza a kérdést és kikéri a cseh és szlovák parlament, valamint a szövetségi kormány véleményet is. A parlamenti ülésen Václav Klaus bejelentette, hogy a régi kormányzat által előkészített jövő évi költségvetés a megváltozott gazdasági és politikai helyzet miatt már érvényét vesztette, ezért az új kormány új politikát hirdet meg és a jövő év első negyedévében provizórikus költségvetéssel fog dolgozni. Az egész évre előirányzott 330 milliárd koronának az első negyedévben kevesebb mint egynegyedét fogják felhasználni, csupán a szociális kiadásokra tervezett összeget kívánják teljes egészében felhasználni. Klaus stabilizációs és inflációellenes költségvetési politikát hirdetett meg, a szigorító pénzügyi politikával is nyomást kívánnak gyakorolni a vállalatokra, hogy megtörjék a monopolhelyzetben levőket, ami elengedhetetlen a versenyfeltételek kialakításához. Nyitni kívánnak a külvilág felé, mérlegelik, hogy gyorsítottan bevezetik és kihasználják a pénz- és tőkepiac előnyeit. Mindezeknek az a célja, hogy meggyorsítsák az átmenetet a racionálisan működő piacgazdasághoz. Csökkenteni kívánják a költségvetési kiadások és bevételek relatív és abszolút tömegét, jelentősen mérséklik a dotációkat, kevesebbet fordítanak védelmi, biztonsági és más nem produktív célokra. Az új kormány szigorúan kíván fellépni a beruházások terén, és az új bankrendszer megteremtésével szigorítani kívánja a hitelpolitikát is. (folyt.)
1989. december 13., szerda 20:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|