Rendszerváltás és az MTI

	EFTA tanácsának miniszteri ülése
Genf, 1989. december 13. szerda (MTI) Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás kedden befejeződőtt értekezetének fő témái az EFTA Európai Közösségekhez (EK), ill a kelet -európai országokhoz fűződő kapcsolatai voltak. Ez utóbbi témát a záróközlemény nem érintette, arról az EFTA-miniszterek egy külön közös nyilatkozatot fogadtak el - mondta Jón Baldvin Hannibalsson, Izland külügy- és külkereskedelmi minisztere, a Tanács soros elnöke. Az EFTA-országok üdvözölték az Európa Tanács múlt heti döntését, amellyel megerősítette az EK-EFTA együttműködés erősítését célzó átfogó egyezmény kidolgozásával, a 18 országot felölelő Európai Gazdasági Térség létrehozásával kapcsolatos elképzeléseket. Pozitívan értékelve az EFTA-országok és az EK Bizottsága között lefolytatott korábbi feltáró jellegű megbeszéléseket, a miniszterek kifejezték reményüket, hogy a december 19-én Brüsszelben sorra kerülő EFTA-EK miniszteri ülés megadja majd a szükséges politikai impulzust az átfogó egyezmény kialakítását célzó tárgyalások jövő év elején való megkezdéséhez. Az EFTA-országok elképzelése szerint az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezmény kialakítása 1990-ben megtörténhet, és hatályba lépése az EK egységes belső piacának megteremtésével párhuzamosan, azaz 1993-ban lenne célszerű. A megállapodásnak biztosítania kell majd az áruk, szolgáltatások, tőke- és munkaerő lehető legszabadabb mozgását az egyezményben részes országok között, és ki kell terjednie oktatási, környezetvédelmi, kutatásfejlesztési együttműködésre, valamint szociális kérdésekre. A sajtótájékoztatón Hannibalsson több Kelet-Európát érintő kérdést kapott. Így többek között elmondta, hogy a kelet-európai országok egyelőre nem rendelkeznek azzal a liberális piacgazdaságggal, amely az EFTA-országok közös jellemzője, így részvételük az EFTA-ban jelenleg nem jöhet szóba. A Magyarország EFTA-kapcsolatokra irányuló kérdésekre válaszolva ismertette, hogy hazánk szorosabb kapcsolatok kiépítésére törekszik az EFTA-val és azt kívánja, hogy a kapcsolatok intézményes jelleget öltsenek. Mindez el kellene vezessen Magyarország szándékai szerint egy szabadkereskedelmi övezet kialakításához Magyarország és az EFTA országai között. (folyt.) 1989. december 13., szerda 16:14
Vissza »

	EFTA tanácsának miniszteri ülése 2.
Hannibalsson elmondta, hogy a miniszteri értekezleten pozitív választ adtak a magyar törekvésekre. Ugyancsak szó volt arról, hogy a magyar-EFTA tárgyalások megkezdésére nincs határidő megállapítva, és hogy a kelet-európai országok közül eddig csak Magyarország fordult az EFTA-hoz formális javaslattal e kérdésben. Az EFTA- miniszterek külön nyilatkozata a következőket tartalmazza. 1. Mi, az EFTA miniszterek melegen üdvözöljük a Kelet-Európában zajló gazdasági és politikai változás kibontakozását, egyes országokban a piacgazdaság irányában tett erőfeszítéseket, valamint a politikai pluralizmus és a demokratikus szabadságjogok létrehozását. Felelősséggel kell hozzáállnunk ezeknek a reformoknak a támogatásához. 2. Emlékeztetünk a különböző intézkedésekre, amelyeket az EFTA-országok részben egyénileg, részben a 24-ek csoportján belül már meghoztak azzal a céllal, hogy támogassák egyes kelet-eurápai országokban a változás jelenlegi folyamatát, s bízunk abban, hogy az utóbbi időben kialakult politikai és gazdasági atmoszféra további fokozott együttműködésre vezet Európában, s új lehetőségeket kínál az EFTA-országok és kelet-európai országok között már meglévő kapcsolatok bővítésére. 3. Üdvözöljük, hogy több kelet-európai ország érdeklődést mutat az Európai Szabadkereskedelmi Társulással fennálló kapcsolatok és érintkezési pontok előmozdítása iránt. Ebben a vonatkozásban a magyar kormány közös nyilatkozat-tervezetet terjesztett elő az EFTA-magyar együttműködésről. 4. Erőteljesen vizsgáljuk annak lehetőségét, hogyan egészíthetné ki az EFTA közös erőfeszítéseivel az egyes EFTA-országok által Kelet-Európa érdekében tett erőfeszítéseket. Hivatalosan megbízzuk a Tanácsot azzal, hogy kezdjen párbeszédet egyes kelet-európai országokkal, kellő figyelmet fordítva az általuk kifejezésre juttatott különböző óhajokra. Hivatalosan megbízzuk továbbá a Tanácsot, hogy az együttműködés legmegfelelőbb és kölcsönösen előnyös formáit dolgozza ki a folyamatban levő reformok természetének és körének figyelembe vételével, és hogy számoljon be az elért előrehaladásról. 5. Érdeklődéssel vettük tudomásul az Európa Tanácsnak a Kelet-Európa pénzügyi támogatásával kapcsolatban tett kezdeményezéseit, s készek vagyunk a felvetett javaslatok konstruktív megvitatására. +++ 1989. december 13., szerda 16:19
Vissza »