 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
 |
A német egyesítés - Párizsból nézve (2. rész)
|
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Franciaország az utóbbi
években - a nyugat-európai országok közül talán a legmélyrehatóbban
- rendezte kapcsolatait az NDK-val. Gazdasági, sőt, politikai
együttműködést is kiépített Kelet-Berlinnel. Mitterrand Párizsban
vendégül látta Honeckert, s ragaszkodik ahhoz, hogy tervezett
viszontlátogatására még az idén sor kerüljön . Függetlenül attól,
hogy ki lesz majd tárgyaló partnere, karácsony előtt Berlinbe kíván
utazni. S a francia kormányzat, ha sok mindenben nem is értett egyet
korábban Moszkvával, abban feltétlenül azonos véleményen volt a
szovjet vezetéssel, hogy az egységes Németország megteremtése
veszélyeket jelenthet szomszédai számára; a győztes nagyhatalmak
egyetértése nélkül nem jöhet létre az egyesülés. Ezt most újból
megerősítették Mitterrand és Gorbacsov kijevi találkozóján.
A francia kormányzat formailag azt az álláspontot vallja,
amelyet előbb a NATO, majd az EGK strasbourgi csúcstalálkozója
fogalmazott meg a német kérdésben - de egy határozott feltételt is
támaszt: Kohlnak világosan és egyértelműen ki kell jelentenie, hogy
egy egységes Németország tiszteletben tartja majd a lengyel-német
határt, s általában a fennálló határokat. A bonni kancellár
megnyugtató nyilatkozataiból ugyanis minddedig feltűnően hiányzik ez
a mondat, s ha Párizsban tudják is, hogy ennek elsősorban
belpolitikai, mindenekelőtt választási megfontolások adják a
magyarázatát, ragaszkodnak a kötelezettségvállaláshoz. Dumas
külügyminiszter a nemzetgyűlés Európa-vitájában fogalmazta meg ezt a
követelést, s ugyanezt mondta a jobboldali ellenzék vezetője,
Jacques Chirac is.
A német egyesítés problémája tehát komoly probléma Párizs
számára. A francia kormány realitásnak tekinti a két német állam
létét, azt, hogy különböző katonai szövetségekhez tartoznak, hogy
állami és társadalmi rendjük eltérő - az NDK-ban bekövetkezett
politikai változások ellenére. A francia kormány azt vallja: a német
kérdés olyan súlyú, hogy nem lehet csupán a németekre bízni
megoldását. S ha mostanában nem is idézik francia földön Mauriac
híres mondását, azért egyetértenek vele. S ez így hangzik: annyira
szeretik Németországot, hogy örülnek, ha kettő van belőle. +++
Kis Csaba (Párizs), MTI-Panoráma
1989. december 13., szerda 16:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|