|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
|
Forró politikai tél Moszkvában (1.rész)
|
1989. december 13. szerda (MTI-PRESS) - A szokásosnál hidegebb moszkvai télelő a politikai indulatok korábban soha nem látott felizzását hozta az idén. A legfelsőbb törvényhozó szerv, a Népi Küldöttek kedden kezdődött II. kongresszusán végletekig kiéleződtek a reformpárti törvényhozók és a konzervativ képviselők ellentétei.
Miről is van szó? Az összeomlással fenyegető gazdasági helyzet, a társadalmi robbanás veszélyét hordozó elégedetlenség radikális reformokat sürget. Az eddigi intézkedések, a peresztrojka négy éve nem hozott ugyanis kézzelfogható eredményeket. Az üzletek tátonganak az ürességtől. A katasztrofális ellátási helyzetet tovább nehezítik a mind újabb sztrájkok. A nemzetiségi összecsapások nyomán emberek százai haltak meg, s menekültek ezrei árasztották el az országot. Ehhez járul még a bűnözés, s ezen belül a szervezett bűnözés ijesztő növekedése. A jelenlegi helyzetben az elmult négy év félintézkedései, a rossz kompromisszumok után az egyedüli kiutat a radikális megoldások jelenthetik, amelyekről a tíz naposra tervezett tanácskozás résztvevői hivatottak dönteni. Drasztikus reformokat sürgetett Mihail Gorbacsov pártfőtitkár-államfő is rövid megnyitójában. Kérdés, vajon meghozzák-e a küldöttek a szükséges döntéseket? A szovjet tévé által közvetített első napi űlés kételyeket ébresztett erre vonatkozóan. A képviselők ugyanis a Legfelsőbb Tanács, a szűkebb parlament napirendjét elfogadva máris lesöpörték az asztalról a reformpárti küldöttek indítványait. A terv szerint a tanácskozás résztvevői négy napig vitatkoznak majd ugyan a gazdasági reform szakaszairól, de máris elvetették a földről és tulajdonról szóló törvénytervezetek megtárgyalásra vonatkozó indítványokat, amelyek meghatározóak lehetnek az átalakítás menetére. Az alkotmánymódosításra vonatkozó napirendi pont vitája során leszavazták a baltikumi küldöttek indítványát, amely az SZKP alkotmányban rögzített vezető szerepének eltörlésére irányozza elő. Az erre vonatkozó 6. pont mellett sokan - köztük komszomolisták is - szorgalmazták az ifjúsági szervezet elsőbbséget biztosító 7. pont, valamint a demokratikus centralizmus eltörlésére vonatkozó cikkely törlését is, mindhiába. Ezzel szemben napirendre került az alkotmánybíróság létrehozásának kérdése. (folyt.)
1989. december 13., szerda 12:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Forró politikai tél Moszkvában (2.rész)
|
Az új törvények alkotmányosságát ellenőrizni hivatott, a hasonló nyugati intézmények mintájára létrehozandó testület felállítása lényegében megintcsak a konzervativokat erősítené, ugyanis nyilvánvaló: a reformtörvények ellentétesek lennének az 1977-es, máig érvényben lévő ,,brezsnyevi,, alkotmánnyal. Ráadásul a baltikumi képviselők nem teljesen alaptalan félelmei szerint a testület névlegessé fokozná le a köztársasági törvényhozó testületek szerepét. Ezért számos képviselő eleve az alkotmány gyökeres megváltoztatása mellett foglalt állást, s csak az alkotmányreform után tartja csak elképzelhetőnek az alkotmánybíróság felállítását. Mindezek mellett a megfigyelőnek a szovjet tévé közvetítése nyomán szerzett első benyomásai szerint a májusi kongresszushoz hasonlóan továbbra érezteti hatását a politikai kultúra hiánya. Sok az üresjárat. Az első időkben még népszerűek lehettek a küldöttek, amint teátrális mozdulatokkal egymás kezéből kikapva a mikrofont védelmezték igazukat. Mára azonban az utca emberének mindinkább kezd elege lenni a terméketlen szópárbajokból, a személyeskedésből, amelybe még a sértegetés is belefér. Kijutott ebből Mihail Gorbacsovnak is, akit egy litván képviselő egyenesen hazugsággal vádolt meg egy harmadrendű kérdés kapcsán. Az indulatoktól fűtött közjáték enyhén szólva méltatlan volt a honatyákhoz. Várhatóan az elkövetkező napokban sokminden eldől. A nagy kérdés: születnek-e a valóban radikális reformot célzó döntések, amelyek lehetővé teszik a válságból való kilábalást, vagy ismét sehova sem vezető kompromisszumokkal zárul a tanácskozás. Tény, a reformpárti képviselők nagyon határozottak. Kérdés persze elég lesz-e ez a kedden érvényre jutott kétharmados többséggel szemben?+++ Kóti Lóránt (MTI-PRESS)
1989. december 13., szerda 12:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|