|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
|
A költségvetési intézményeknél dolgozók jövő évi béremelése - érdekegyeztető tanácskozás (1. rész)
|
1989. december 13., szerda - Az 1990-es bérkérdésekről is tárgyalt a közelmúltban megalakított Költségvetési Intézmények Munkaügyi Érdekegyeztető Tanácsa szerdai, budapesti ülésén. A testületben a kormány, a szakszervezetek, a kamarák és a különféle önkormányzatok képviselői nyilvánítottak véleményt.
A kormány képviseletében felszólalók felvázolták, hogy jövőre a költségvetési szférában miként képzelik el a béremelést. 16 százalékos automatikus bérnövelésre nincs lehetőség valamennyi területen, csak a kiemelt ágazatokban - mondották. A teljes körű bérrendezés további 3,5, a társadalombiztosítási járulékkal együtt 5 milliárd forintot igényelne a költségvetésből. A 16 százalékot ezért csak az oktatásnak, az egészségügynek, a szociális ellátásnak, az igazságszolgáltatásnak, a kutatásnak, a nagyközségi és községi tanácsoknak, a KSH-nak javasolják. A védelemnél, a fegyveres testületeknél például csak létszámcsökkentéssel vagy más eszközök átcsoportosításával oldható meg ez a bérfejlesztés. Az oktatásban, s az egészségügyben tervezett 4 milliárd forintos központi bérrendezésen túl ez a 16 százalék 11 milliárd forintot is meghaladó összeget jelent, s ezen felül a költségvetést terhelik a béremelésekkel együttjáró társadalombiztosítási kiadások is. Az oktatásban - mint elhangzott - a 16 százalék és a 4 milliárd forint együttesen arra lesz elegendő, hogy a pedagógusoknál 30, az oktatás többi dolgozójánál 18-19 százalékos béremelést érjenek el. A számítások szerint a 4 milliárdból 3,4 milliárd a közoktatásra, 0,6 milliárd forint a felsőoktatásra juthatna. Az egészségügyben a 16 százalékot az elképzelések szerint az intézmények hatáskörébe utalnák, a 4 milliárd forintra pedig többféle felhasználási javaslatot dolgozott ki a Szociális és Egészségügyi Minisztérium. Ezek abban térnek el, hogy az orvosok, s a más diplomások, illetve főiskolai végzettségűek, valamint a szakalkalmazottak milyen arányban részesedjenek ebből a béremelés-lehetőségből. Az orvosoknál az 4500-5000 forintos béremelés kiindulópontként szerepel a variációban. A tanácskozás vitájában a szakszervezetek, a kamarák és az önkormányzatok képviselői közül többen kifogásolták, hogy ez a bérintézkedés csak néhány ágazatot preferál. Felhívták a figyelmet a saját képviseleti körükben tapasztalható tarthatatlan helyzetre. (folyt. köv.)
1989. december 13., szerda 18:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|