 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
 |
Horn Gyula külügyminiszter felszólalása a 24-ek külügyminiszteri értekezletén (2. rész)
|
Erőt és ösztönzést ad számunkra, hogy kedvező külső körülmények
közepette nézünk szembe a nem csökkenő számú nehézséggel - mondta a
magyar külügyminiszter. - Magyarország aktívan kíván támaszkodni a
nemzetközi munkamegosztás, az együttműködés és a modernizáció által
létrehozott nemzetközi és nemzeti intézményekre.
Ugyanakkor ez a közel tizenegy milliós nép, de a sikereit és
kudarcait szorosan figyelő többi közép-kelet-európai nép és nemzet
előtt is egy eddig soha nem látott kihívás áll: átmenet a
központilag tervezett társadalmi-gazdasági rendszerből a
demokratikus piacgazdaságba - hangoztatta Horn Gyula, hozzátéve:
ennek a feladatnak a megoldására nincs használható analógia
Majd annak kifejtésével folytatta beszédét, hogy: - A kihívás
elfogadásának alapvető stratégiai célja, hogy történelmileg
belátható időn belül társadalmilag és gazdaságilag is egyenjogú
tagjává váljunk a fejlett társadalmak demokratikus közösségének.
Ebben teljes az egyetértés a különböző társadalmi csoportok,
rétegek, pártok és szervezetek között. Tudatában vagyunk annak, hogy
a célt mindenekelőtt saját erőfeszítéseinkkel, a társadalmi és
gazdasági rendszer teljes átalakításával érhetjük el. Ennek
megfelelően számítunk a velünk azonos értékeket vallók támogatására,
különösen az Európai Közösségek országaira. Eltökéltek vagyunk
abban, hogy a programot végrehajtjuk akkor is, ha ez kezdetben
társadalmi konfliktusokkal jár. Ha a tervek végrehajtása során
azonban a kormány olyan mértékben kényszerül megszorító
intézkedésekre, hogy az súlyos és tartós zavarokat idéz elő a
gazdasági vérkeringésben és az életszinvonalban is, akkor általános
társadalmi ellenállás, sőt, a konzervatív-retrográd erők
aktivizálódása és tömegtámogatása is bekövetkezhet. Ez a gazdaság
kibontakozását éppúgy meggátolná, mint a demokratizálódás
folyamatát. A veszély elkerülhető, ha a magyar kormány és a
gazdaságpolitika rendelkezik annyi mozgástérrel, hogy tevékenysége
nem szorul lehetetlenül szűk kényszerpályára.
A tervezett és elkezdett gazdasági lépések fő irányait a
külügyminiszter az alábbiakban foglalta össze:
- A tulajdonreform, a széles körű privatizáció, a magántulajdon
expanziójának elősegítése és az intézményi befektetők tulajdonának
fejlesztése: a rendszerváltásnak ez az egyik sarokköve;
1989. december 13., szerda 12:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|