 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
 |
Felhívás a román nyelvtudás megőrzésére (OS)
|
1989. december 13., szerda - A Pécsett működő Magyar-Román
Baráti Kör felhívással fordul a Romániából áttelepült magyarokhoz:
őrizzék meg román nyelvtudásukat, s lehetőségeikhez képest
fejlesszék és használják is azt. Minden idegen nyelv ismerete érték,
legyen az akár világnyelv (mint az angol vagy a német), akár egy kis
nép nyelve (mint a magyar vagy a román).
Az Erdélyben elsajátított román nyelv mindenekelőtt egy másik
kultúra - egy szomszédos nép kulturája - megismerésének eszközét
jelenti. Adott esetben azonban ,,munkaeszköz,, is lehet az illető
számára: fordítóként, tolmácsként, idegenvezetőként, nyelvtanárként,
lektorként, s így tovább. Hasznosnak bizonyulhat a román nyelvtudás
megőrzése, ápolása és fejlesztése azok (s gyermekeik) számára is,
akik csupán átmenetileg tartózkodnak Magyarországon, s a helyzet
megváltozása esetén vissza kívánnak térni szülőföldjükre, Erdélybe.
Mi, a pécsi Magyar-Román Baráti Kör tagjai valemennyien magyarok
vagyunk, s a magyar-román országhatártól való távolság folytán nem
is kerültünk kapcsolatba román emberekkel, sem a román kulturával és
a román nyelvvel.Azzal a céllal alapítottuk meg a társaságunkat,
hogy elősegítsük a magyar és a román nép megbékélését, munkálkodjunk
a két nép barátsága érdekében. Ebben a törekvésünkben igyekszünk
megismerni és honfitársainkkal megismertetni a román kultúrát,
beleértve a román nyelvet.
Fontosnak tartjuk tehát, hogy bátorítsuk a Romániából áttelepült
magyarokat: ne szégyelljék, ne tagadják meg, ne hanyagolják el román
nyelvismeretüket. Nem volna szerencsés, ha bármilyen okból
elveszítenék a szülőföldjükön szerzett második nyelvet, aminthogy
sajnálattal emlékeztetünk arra a folyamatra, amelynek során a
hazánkban élő nemzetiségiek számottevő része alig egy nemzedéknyi
idő alatt elhagyta az otthonról hozott nyelvét.
Minden idegen nyelv ismerete hazánk kultúráját gazdagítja
Felhívással fordulunk mindazokhoz az állami és társadalmi
szervezetekhez, intézményekhez, amelyeknek illetékességi körébe
tartozik ez a kérdés: támogassák az Erdélyből hozzánk érkezett
magyarok második nyelvének fenntartását. Sokat segíthetnek ebben a
különböző fokozatú iskolák is, akár azzal, hogy a hozzájuk került
tanulókat ösztönzik a román nyelvtudásuk fejlesztésére, akár azzal,
hogy megszervezik a román nyelvi képzésüket és a román nyelvi
vizsgájukat.
A pécsi Magyar-Román Baráti Kör támogatja ezeket a törekvéseket,
s igyekszik segíteni mindazoknak, akik ebben az ügyben a
társaságunkhoz fordulnak. (OS)
1989. december 13., szerda 16:17
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|