 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
 |
Magyar-vatikáni kapcsolatok (1.rész)
|
Róma, 1989. november 24. péntek (MTI-Panoráma)
A közeljövőben minden bizonnyal helyreállhatnak a diplomáciai
kapcsolatok a Magyar Köztársaság és a Vatikán között - ezzel az
eredménnyel végződtek az elmúlt napokban folytatott tárgyalások a
Szent Péter-téri híres bronzkapu mögött. A magyar kormány
illetékese, Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes, a minisztertanács
egyházpolitikai titkárságának vezetője Francesco Colasuonno
különleges megbizatású nunciussal tárgyalt, tehát a vatikáni
diplomáciának azzal a képviselőjével, aki évek óta tartja a
kapcsolatokat a kelet-európai országokkal és egyházakkal. Fogadta a
magyar küldöttséget Agostino Casaroli bíboros, államtitkár is, az
egyházi kormányzat vezetője, akinek 75. születésnapjára Németh
Miklós miniszterelnök köszöntő levelet és ajándékot küldött
(kalocsai terítőt és herendi gyertyatartót).
Casaroli és Németh Miklós korábban nyilvánosságra hozott
levélváltása már egyértelművé tette, hogy mindkét fél részéről
megvan a készség a kapcsolatok magasabb szintre emelésére. A
tárgyalások első fordulóján sikerült több fontos részletet
tisztázni. Más részletkérdések még tisztázásra várnak, s e célból
várhatóan vatikáni küldöttség utazik Budapestre, egy vagy két hónap
múlva.
A magyar-vatikáni diplomáciai kapcsolatok 1945-ben szakadtak
meg, amikor Angelo Rotta nunciust a szövetséges ellenőrző bizottság,
gyakorlatilag a szovjet kormány kiutasította. (A magyar fél ezért
most a kapcsolatok ,,helyreállításáról,, beszél, s nem
felvételéről.) Ami utána történt, köztudott: a Mindszenty-per, a
katolikus egyház ellen az ötvenes években hozott számos korlátozó
rendelkezés, a rendek, iskolák bezárása, majd az újabb per, Grősz
József kalocsai érsek ellen, mélypontot eredményezett.
A mostani fordulat azonban nem előzmény nélküli. A kapcsolatok
újjáépítése nem mostanában kezdődött. Az Osservatore Romano
szeptember 15-én figyelemre méltó módon emlékezett meg a
negyedszázaddal ezelőtt, 1964-ben aláírt magyar-vatikáni részleges
megállapodásról. A Szentszék részéről annak aláírója Agostino
Casaroli, aki a Vatikán ,,külügyminisztereként,, akkoriban kezdte
türelmes apró lépésekkel egyengetni az egyházi állam és a
szocialistáknak nevezett kelet-európai országok kapcsolatait a
katolikus egyház helyzetének javítása céljával. A magyar kormánnyal
kötött megállapodás az első jogi aktus volt e téren - a vatikáni
,,keleti politika,, nyitánya. (folyt.)
1989. november 24., péntek 16:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|