 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
 |
Két párt budapesti demonstrációja
|
München, 1989. július 14. (SZER, Késő esti mai nap) - Budapesten
a Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt ma délután két
demonstrációt hajtott végre. Leragasztották a Münnich Ferenc nevét
viselő utcatáblákat és Nádor utca feliratokat tettek fel, majd pedig
Kádár temetésével egy időben virágot helyeztek el a 21-es
parcellában, a forradalom több áldozatának sírjánál. Krassó
Györgynek, a Magyar Október Párt egyik alapítójának beszámolóját
hallják Budapestről:
Münnich Ferenc - mint ismeretes - a kommunista pártmunkás egyik
legjellegzetesebb tipusa volt, aki mind a háború előtt a spanyol
polgárháborúban, mind a háború után a magyar kommunista rendszerben,
mind pedig 1956 után a megtorlások idején olyan szerepet játszott,
amely a magyar társadalomban összefonódott a kommunizmus képével.
Halála után az egyik legszebb és legrégibb budapesti utcát, a
Nádor utcát átkeresztelték Münnich Ferenc nevére, ami nagyon sok
embernek nagyon rosszul esett. Nekem talán különösen, mert én itt
születtem, most is ebből az utcából beszélek. A Magyar Október Párt
tiltakozást kívánt rendezni ez ellen és olyan módon, hogy az utcát
visszakereszteli régi nevére, Nádor utca névre.
Ezt a tiltakozást bejelentette a közvéleménynek, átadta a Magyar
Távirati Irodának és eljuttatta egyes újságokhoz is. A válasz az
volt, hogy ugyan egy helyen az egyik újságban megjelent ez a
közlemény, de tegnap este a rádió és televízió, ma reggel pedig a
sajtó közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányásg közleményét, amely
szerint a gyülekezési törvény szerint ezt be kellett volna jelenteni
a rendőrségnél, és ez nem történt meg. Ez benne volt a közleményben,
amely különösen a Népszabadságban és a Népszavában igen fenyegető
jellegű volt, mert a rendőrségi közlemény ki lett egészítve a IX.
kerületi MSZMP pártbizottság közleményével, amely azt állította,
hogy ez provokáció, és Kádár János temetésének idején azt a célt
szolgálja, hogy megsértse a nemzeti gyászt. Erről természetesen szó
nem volt. (folyt.)
1989. július 14., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|