 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
 |
Uránbányász demonstráció lesz Pécsett
|
1989. július 12., szerda - Tömegdemonstrációt szerveznek a jövőjükért aggódó mecseki uránbányászok. A sorozatosan megrendezett röpgyűléseken a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozói úgy határoztak, hogy az idei bányásznapot megelőzően - augusztus 30-án - felvonulást tartanak a pécsi uránvárosban, amit munkásgyűlés követ a városi sportcsarnokban. A nagygyűlésre meghívják az illetékes országos és helyi szervek vezetőit, s választ kérnek tőlük az uránbányák tervezett bezárásáról.
Mint ismeretes: a gazdasági élet racionalizálásával összhangban
felmerült a mecseki uránérc-bányászat megszüntetésének terve is. A
Minisztertanács később dönt csak a bányavállalat sorsáról, ám a
különböző nyilatkozatok, hírek és rémhírek érthető nyugtalanságot
keltettek a MÉV dolgozói körében. Ezért kezdeményezték, hogy tömeges
megmozdulással hívják fel a közvélemény figyelmét az uránbányászok
helyzetére. A vállalati szakszervezeti bizottság természetesen
egyetértett az akció gondolatával, s ennek nyomán került sor - az
üzemi bizottságok szervezésében - a röpgyűlésekre.
Valamennyi munkahelyen felhatalmazást adtak a bányászok a
szakszervezeti bizottságnak, hogy megkezdje az augusztus 30-i
megmozdulás előkészítését. A választás azért esett erre a napra,
mert gondolatilag hozzá akarják kapcsolni a bányásznaphoz,
ugyanakkor nem akarják megzavarni az ünnep hangulatát. A
demonstráció hétköznapra esik, s hogy ne legyen sztrájkjellege, a
bányászok vállalták: egyik szabadnapjukon ledolgozzák a késő
délutáni műszakot.
Gyulai Sándor, a mecseki ércbányászati vállalat szb-titkára az
MTI munkatársának elmondta, hogy az uránbányászok megmozdulása nem a
szükségszerű gazdasági döntések ellen irányul, hanem befolyásolni
kívánja azokat. Fel akarják hívni az illetékes állami szervek
figyelmét, hogy döntésük több ezer mecseki bányász sorsát
közvetlenül, további sok ezer pécsi-baranyai ember jövőjét pedig
közvetett módon érinti. Biztosítékot kérnek tehát arra, hogy a
jövőben is tisztességes munkával gondoskodhatnak önmaguk és
családjuk megélhetéséről. Pécs és Baranya más vállalatainak
szakszervezeti bizottságai máris jelezték, hogy támogatják az
uránbányászok kezdeményezését. (MTI)
1989. július 12., szerda 15:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|