 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
 |
Fejti György látogatása Komárom megyében (3. rész)
|
Komárom megyei látogatásának befejezéseként Fejti György
résztvett az MSZMP Komárom Megyei Bizottságának tatabányai
székházában tartott aktívaülésen, s az időszerű belpolitikai
kérdésekről tájékoztatta hallgatóit. Három téma köré csoportosította
mondandóját: a háromoldalú politikai érdekegyeztető tárgyalásokról,
Nagy Imre és sorstársainak temetéséről, valamint a KB legutóbbi
üléséről beszélt.
Az érdekegyeztető tárgyalásokról elmondta, hogy a megkezdésüket
mind a hazai, mind pedig a nemzetközi közvélemény megnyugvással
fogadta. A megbeszéléseken nem a konfrontáción volt a hangsúly,
hanem - belátva a demokratikus átmenet megvalósításáért viselt
felelőség közös voltát - a részvevők az elvi kompromisszumok
kimunkálására törekedtek.
Áttérve június 16-ra, Fejti György e napot a nemzeti történetünk
egyik fontos eseményének nevezte. Hangsúlyozta: lezárt egy tragikus
korszakot, s egyben figyelmeztető volt a jövőre vonatkozóan. A
televízió és a rádió közvetítésének jóvoltából milliók láthatták,
hallhatták, hogy van tábora a megbékélésnek, a történelmi
igazságtevésnek. De ugyanakkor azt is tapasztalhatták, hogy van
tábora a politikai manipulációnak, sőt, a leplezetlen, szélsőséges
antikommunizmusnak és szovjetellenességnek is. Nem baj - mondta
Fejti György -, hogy mindez nyilvánosságot kapott, noha tujduk: az
elhangzottak egy része aggodalmat keltett országszerte és a
határainkon túl is. Viszont mindenki előtt rávilágítottak arra, hogy
a szép szavak, a megbékélés deklarált szándéka mögött olyan erők is
jelen vannak a társadalomban, amelyek történelmi revansra készülnek.
A Központi Bizottság június 23-24-i ülésén hozott döntésekkel
kacsolatban Fejti György azt mondta: a tagság többsége ezeket
megnyugvással fogadta. Sokan úgy fogalmaztak, hogy a legfelsőbb
vezetésben végrehajtott szervezeti és személyi változtatás olyan
politikai konstrukciónak tűnik, amely záloga lehet a pártegység
megőrzésének. Azok voltak kevesebben, akik úgy vélekedtek, hogy
következetlen intézkedés történt. A négytagú elnökség megalakítását
az tette szükségessé, hogy mind az ország, mind a párt válságban
van. Az ebből kivezető út megkeresését és a párton belüli különféle
áramlatok integrálását nem lett volna célszerű egy emberre bízni,
hiszen ez a feladat erős vezetést, koordinációt igényel. (MTI)
1989. június 28., szerda 19:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|