 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
 |
Végtisztesség Nagy Imrének és mártírtársainak a nemzeti gyász napján (2. rész) - Nyilatkozat-1.
|
A gyászszertartás megkezdése után egy órával, 1O órakor
Sinkovits Imre Kossuth-díjas színművész lépett a ravatalozó előtt
felállított mikrofonhoz, hogy felolvassa a hozzátartozók, a
Történelmi Igazságtétel Bizottsága, a Politikai Foglyok Szövetsége,
valamint más ellenzéki és alternatív szervezetek nyilatkozatát.
A magyar nemzethez szóló felhívás hangsúlyozza, hogy 1989.
június 16-a a nemzeti gyász és megemlékezés napja, amelyen Nagy
Imrén és mártírtársain kívül kegyelettel adózik az ország mindazok
emléke előtt, akik 1956-ban életüket áldozták: a harcokban
elesettek, a statáriális eljárás áldozatai, a halálra ítéltek és
kivégzettek előtt. Utal arra, hogy a Budapesten és vidéken a temetők
elhanyagolt részein és árkaiban, jeltelenül elhantoltak
hozzátartozói több mint három évtizeden át hiába követelték a sírok
megjelölését, a hamvak kiadását, emberhez méltó eltemetésük lehetővé
tételét. Most a rendszer mély válsága és részleges átalakulása,
valamennyi ellenzéki erő nyomatékos követelése és a nemzetközi
nyomás hatására a hatóságok elvégezték az öt kivégzett vezető
holttestének exhumálását és azonosítását, nyilvánosságra hozták a
többi kivégzett névsorát, s ígéretet tettek arra, hogy a
közeljövőben hozzátartozóik őket is azonosíthatják, s méltóan
eltemethetik. Amíg erre sor kerül, emléküket üres koporsó jelzi,
amelyet ugyancsak a 3O1-es parcellában hantolnak el.
Az üzenet rögzíti, hogy harangzúgás adja hírül ország- és
világszerte a gyászszertartás kezdetét. Felhív arra, hogy álljon meg
ekkor minden városban és faluban a közlekedés, szólaljanak meg az
autódudák, a gyárak kürtjei, s ki-ki ott, ahol van, némán emlékezzen
a mártírokra. Utal arra is, hogy a temetés során elhangzik az
1956-os kivégzettek névsora, s egy-egy égő fáklya kioltása jelképezi
a többnyire fiatalon kioltott életeket. Egyben arra szólít
mindenkit: tartsa tiszteletben a hozzátartozók kérését és a temetés
zárt körű rendjét; a következő napon módja lesz egy-egy szál virágot
vagy mécsest elhelyezni a síroknál. (folyt. köv.)
1989. június 16., péntek 12:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|