 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
 |
Bush Európában - siker és remények (1.rész)
|
Washington, 1989. június 2. (MTI-Panoráma) - George Bush eheti európai útja kétségkívül elnöksége kiemelkedő - és egyúttal első - igazi sikerét hozta.
Ronald Reagan egykori szürke helyettese nem osztja elődjének
szilárd konzervativizmusát,és alapjában más egyéniség: a rutinos
szinész, de felületes politikus Reagan elsőrangúan ,,adta el,,
tanácsadóinak döntéseit. A sok külpolitikai tapasztalattal is
rendelkező, belpolitikailag tapasztalt taktikus Bush saját
véleményét kívánja érvényre juttatni - ám egyúttal a kompromisszumok
embere.
Szándékai, egyénisége januári hivaatalba lépésétől eddig a hétig
súlyosbodó gondokat okozott az elnöknek: nemcsak a törvényhozásban
többségben lévő ellenzék, a demokraták, s velük a sajtó nagy része,
hanem sok párthíve és európai szövetségesei is azzal vádolták:
feleslegesen húzza el a kül- és a katonapolitika felülvizsgálatát,
az óvatosság, amellyel halogatják a választ az Európában oly
népszerű szovjet javaslatokra, indokolatlan és káros, hisz Gorbacsov
népszerűbb Nyugat-Európában, mint Bush.
Bush a jelek szerint végül napok alatt felülvizsgálta a meddőnek
bizonyult taktikát és offenzívába lendült. Tanulságos módon végül
külügyminisztere, Baker közvetített Bonn és London között a
rakétavitában,amely azzal fenyegetett, hogy az ünneplés helyett az
ellentétek jellemzik majd a NATO 40. évfordulójának ünnepségeit. A
vitát a szőnyeg alá söpörték, egyúttal Bush olyan nagyszabású
javaslatokat terjesztett elő az európai hagyományos
haderőcsökkentésre, ezen belül amerikai csapatok kivonására,
amelyeket az NSZK és a többi szövetséges régen sürgetett és lelkesen
üdvözölt.
Ilyen előzmények után mondotta el az amerikai elnök szerdai
mainzi beszédét, amelyben minden korábbinál nyomatékosabban
síkraszállt a kelet-európai országok önrendelkezéséért,
demokratizálásáért, a szabad választásokért, a politikai
pluralizmusért. A beszéd, amelyben az amerikai elnök a Berlini Fal
lebontását, a német egységet sürgette, természetesen különösen jó
visszhangra talált az NSZK-ban, ahol a legtöbb az ellenérzés és
ellenállás az eddigi amerikai politikával szemben. (folyt.)
1989. június 2., péntek 10:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|