 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés építési bizottsága elvetette a lakásgazdálkodási koncepciót (1. rész)
|
1989. december 11., hétfő - Rendhagyó módon kezdődött az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának hétfői ülése, ugyanis Nagyiványi András, a bizottság elnöke felkérte a jelenlévő vendégeket és újságírókat, hagyják el a termet, negyedórányi zárt ülést tartanak. Ezt követően másfél óra múlva kerülhetett sor a napirendnek megfelelő tárgyalássorozatra. (A zárt ülésen megvitatott témáról nem adtak tájékoztatást.)
Több mint két órán át tartott a vita a lakásgazdálkodásról
beterjesztett koncepció fölött, majd a képviselők többsége úgy
döntött: nem fogadja el a felkínált megoldási javaslatokat. Ezeket
egyébként Surányi György, az Országos Tervhivatal államtitkára
ismertette a bizottsággal. Elöljáróban reményét fejezte ki, hogy a
döntés során nem a pillanatnyi indulatok uralkodnak majd, hanem
felülkerekedik a józan ész, s a képviselők az ország érdekét szem
előtt tartva szavaznak. Feltétlenül szükségesnek ítélte a jelenlegi
lakásgazdálkodás megváltoztatását, hiszen az jóval nagyobb
támogatásban részesíti a magas jövedelműeket, mint a
kiskeresetűeket, s aránytalanul nagy terhet ró a költségvetésre.
A több változat közül kiemelte az úgynevezett ,,A,, variációt,
amely a kormány megítélése szerint a legalkalmasabb a
lakásgazdálkodás működésképtelenségének megelőzésére, ugyanakkor
szociális szempontból is elfogadható. Ebben a javaslatban az
szerepel egyebek között, hogy 1990. február 1-jétől átlagosan 50
százalékkal emeljék a lakbéreket. A tervek szerint a komfort
nélküli, illetve a félkomfortos lakások bérét egyetlen fillérrel sem
emelik, ugyanakkor azonban akár többszörösére is növekedhet az
összkomfortos lakások bére. A koncepció szociális elemeket is
tartalmaz, ha ugyanis a jövedelem bizonyos százalékát (70 éven
felüli nyugdíjasoknál, vagy 4200 forintnál alacsonyabb egy főre jutó
jövedelem esetén 10 százalékát) meghaladja a lakásköltség, akkor a
többletet az állam viseli. Ugyanez a változat tartalmazza azt is,
hogy meg kell szüntetni a tanácsi bérlakások értékesítésének
bürokratikus szabályait, és a valódi piaci viszonyok figyelembe
vételével gyorsítani kell a bérlakás-eladásokat. Fontos eleme az
,,A,, változatnak továbbá, hogy a kedvezményes kamatozású hitelek
támogatásának fokozatos mérséklésére a hiteladósok 1990. február
1-jétől fizessenek hiteladót, akik tíz évnél régebben vették fel a
hitelt: 800 forintot havonta, akik pedig tíz éven belül, 500
forintot havonta. (folyt.köv.)
1989. december 11., hétfő 19:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|