 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
 |
Az uránbányászok és a kormány képviselőinek találkozója (3.rész)
|
Ezután az uránbányászok képviselői kaptak szót. Közülük többen
hevesen reagáltak a bányabezárási javaslatra, majd jónéhány konkrét
kérdést tettek fel a kormány képviselőinek. Marián Tamás vájár
keveselte az információt a munkahelyteremtések lehetőségeiről, de
hozzátette, hogy az elhangzottak alapján megérti a kormány gondjait.
Zsíros József váját szóvátette, hogy egyes munkaközvetítők
kőművesekké vagy videoszerelőkké akarják átképezni az
uránbányászokat, ráadásul fele-harmada fizetésért. Baráti Zoltán a
bánya számítóközpontjának vezetője azt mondta, hogy az alacsony árat
tartalmazó szerződésekért nem tehetők felelőssé a bányászok. Arra
figyelmeztetett, ha idejekorán kimondják a bánya bezárását, akkor a
tárgyalási pozíciók romlanak. Arról is szólt, hogy a bezárás
milliárdokba kerül, ezzel tehát a költségvetés nem sokat nyer.
Javasolta, hogy a vállalatnak adjanak 2-3 évi futamidőt arra, hogy
tovább kereshessen partnereket a bányászat folytatásához. Volt olyan
felszólaló, aki semmiképpen nem tudta elfogadni az uránbánya
bezárását, de örömét fejezte ki, hogy végre tárgyilagos légkörben
ülhettek asztalhoz a kormányzati vezetőkkel. Több felszólaló az
ország energiahelyzete miatt érzett aggodalmának adott hangot, mások
pedig az újrakezdéssel kapcsolatosan a kisvállalkozások ösztönzését
ítélték meg negatívan.
A kormány képviselői válaszaikban mindenekelőtt nagyobb türelmet
kértek. Horváth Ferenc például elismerte, hogy 10-15 évvel ezelőtt
feleslegesen nagy befektetést fordítottak az uránbányászatra, bár
akkor más volt a piaci helyzet, s ráadásul a kőolajválság is akkor
robbant ki. Auth Henrik ipari miniszterhelyettes hozzáfűzte, hogy a
tárca javasolni fogja a kormánynak: vezessen be megfelelő
végkielégítési rendszert, támogassa anyagilag a családok kényszerű
átköltözéseit, teremtse meg a korkedvezményes nyugdíjazás
feltételeit, az uránbányászoknál is vezesse be az egészségkárosodási
kedvezményt, továbbá a különféle keresetkiegészítéseket is
alkalmazza.
A hosszúra nyúlt találkozó résztvevői végül egyetértettek abban,
hogy a párbeszédet folytatni kell, s ere az egyeztető fórum mielőbbi
megalakítása jó színteret adhat. (MTI)
1989. szeptember 15., péntek 19:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|