|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
|
Varsói Szerződés-beli ellentétek
|
Köln, 1989. június 21. (DLF, Esti világhíradó) - Egy kerítés szeli át a keleti tömböt. A románok emelték a magyar határon. A kerítésnek az a feladata, hogy a szabadabb Magyarországba igyekvő menekülteket tartóztassa fel. Ez a helyzet kísértetiesen hasonlít a belnémet határmenti állapotokra. Ez a kerítés Magyarország és Románia közötti ideológiai árkot is szimbolizálja, mi több, még a keleti tömbön belül uralkodó ideológiai ellentéteket is. Tudósítónk jelenti: - A keleti tömb monolitikus építményének szétesését már évek óta megfigyelhetjük és csupán az idő kérdése volt, hogy mikor vetik magukat nyíltan a reformokra a fékező erők és mikor létesítik kerítésüket. Az első lépést Milos Jakes, a csehszlovák pártfőtitkár tette meg. Az elmúlt héten még barátságos hangnemben ajánlotta fel, hogy támogatja a magyar és lengyel pártot a szocializmus megújításában. Jakes kijelentette, hogy aggádik a szocializmus sorsa miatt a szomszéd elvtársaknál. Csakis a párt indíthat el változásokat - hangzoztatta - és nem szabad előfordulnia, hogy a párt kezéből kicsússzon a dolgok folyásának ellenőrzése. Az elmúlt pénteken elfogyott néhány prágai elvtárs türelme. Az ok: az igazsságtalanul kivégzett Nagy Imre és társainak rehabilitálása, illetve az ünnepélyes temetés Budapesten. Jan Fojtik, a párt főideológusa ezúttal nem tett lakatot a szájára. Felszólította a szocializmus hű erőit Magyarországon, hogy akadályozzák meg az antiszocialista erők támadását. (folyt.)
1989. június 21., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Varsói Szerződés-beli ellentétek - 1. folyt.
|
Mintha a csehek koncentrált akciót hajtottak volna végre Magyarország ellen, ugyanis ugyanazon a napon a románok azt vetették a bukaresti magyar nagykövet szemére, hogy antiszocialista tüntetés zajlott le Budapesten - és ez még nem minden. Ceausescu román diktátor a szocializmus és a kommunizmus ellen irányuló antiromán, sőt fasiszta tüntetésről beszélt Nagy Imre temetésével kapcsolatban. A kínai események után egyszerre és nyíltan foglalt állást a prágai és a bukaresti rezsim. Ez az eretnek Gorbacsovval szembeni pozíciót jelent, akit olyan szívesen fogadtak az eddigi ideológiai ellenség országában, a Német Szövetségi Köztársaságban. A párbeszéd helyett megmerevednek a frontok. Ebben Moszkva is bűnös. A Brezsnyev-doktrínát ugyan elvetette a Kreml, és maga Gorbacsov is tagadja ennek létét. A testvérállamokban hatalmon lévő rezssimeket azonban még évekkel ezelőtt Moszkva iktatta be, és azóta is gyámsága alatt tartotta ezeket. És most saját felelősséget akar adni ezeknek a rezsimeknek, holott sohasem tanulták, hogyan kell ezzel bánni, és ez nehezükre is esik. Következésképpen ragaszkodnak azokhoz a régi dogmákhoz és módszerekhez, melyekkel idáig legitimitálták uralmukat. Ráadásul Prága és Bukarest még nem áll a lakosság kényszerítő nyomása alatt. A csehek és szlovákok - néhágy kivételtől eltekintve - a belső emigráció és mély reményvesztettség útját választották. A rabszolgasorba taszított és kiéheztetett románokhoz hasonlóan ők is Gorbacsovtól várják a megváltást. És valóban, ennek lehetősége a szovjet pártfőtitkár kezében nyugszik. Csupán azon gondolatok mellett kellene hitvallást tennie, melyeket már nyilvánosságra hoztak a Szovjetunióban. (folyt.)
1989. június 21., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Varsói Szerződés-beli ellentétek - 2. folyt.
|
Oleg Rumjancev (?) a Szovjet Tudományos Akadémia egyik munkatársa például így fogalmazott: "Súlyos bűn és erkölcsi felelősség nehezedik ránk egy egész nemzet tavaszi reményének megsemmisítése miatt." Gorbacsov szájából származó hasonló szavak megnyithatnák a vágy zsilipét, mely több emberséget szeretne látni a szocializmus arculatán. Gorbacsov szerint a németek építették a berlini falat, éppen ezért ez nem az ő fala. A prágai tavaszt azonban a szovjetek fojtották el. Így ez Gorbacsov ügye, hogy ezt a tényt elismerje és igazságtalannak minősítse. Ha a szovjet pártfőtitkár ezt nem teszi meg, akkor szakadást idéz elő Keleten és ez senkinek sem használt, még a nyugatiaknak sem. Rumjancev szerint a kelet-keleti párbeszéd a kelet-nyugati dialógus legfontosabb része. A párbeszédet kellene elmélyíteni és nem ideológiai különbségeket. +++
1989. június 21., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|