|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
|
Az ellenzéki képviselőcsoport ülése (1. rész)
|
1989. december 15., péntek - Politikailag megérett a helyzet arra, hogy a Parlament kimondja feloszlatását - e tekintetben egységes állásponton voltak az ellenzéki képviselőcsoport tagjai pénteki ülésükön. Az önfeloszlatás időpontjával kapcsolatosan úgy vélték : célszerű már a jövő heti ülésszakon meghozni a döntést - mégpedig azonnali hatállyal -, s így lehetővé válik, hogy márciusra kiírják a választásokat.
Az ellenzéki képviselőcsoport ülésére meghívott szakértők érvelésükkel ugyancsak a parlament feloszlatásának, a választások mielőbbi kiírásának szükségességét támasztották alá. Schmidt Péter államjogász kifejtette: a Parlament önfeloszlatásának semmiféle jogi korlátja nincsen. Hozzátette azonban, hogy a parlamentáris demokráciákban rendszerint a köztársasági elnök jogköre a törvényhozó testület mandátumának lerövidítése, ám a magyar alkotmány - a több tekintetben is felemás alkotmánymódosítások miatt - nem felel meg a hatalommegosztás e klasszikus elvének. Bihari Mihály politológus a feloszlatás időpontjára vonatkozóan elmondta: a parlament kimondhatja feloszlatását azonnali hatállyal, vagy megjelölhet egy későbbi, esetleg a választásokat közvetlenül megelőző időpontot is. Áttérve a választások kérdéskörére, úgy vélekedett, hogy a hátralevő három hónap alatt biztosítani kell a választási technika, majd pedig a jelöltek és az általuk képviselt programok széles körű megismertetését. A feloszlatás mikéntjét taglalva az ülésen felvetődött: melyek azok a legfontosabbb tárgykörök, törvénytervezetek, amelyeket még mindenképpen napirendjére kell tűznie a jelenlegi országgyűlésnek. Schmidt Péter rámutatott: kézenfekvő lenne, hogy amennyiben a parlament kimondja feloszlatását, úgy ezzel egyidejűleg szüntesse is be törvényalkotói tevékenységét, de legalábbis szűkítse a lehető legminimálisabbra. Bihari Mihály ehhez csatlakozva fontosnak tartotta viszont, hogy még a választások és az új parlament létrejötte előtt megszülessen a közalkalmazottakra vonatkozó úgynevezett közszolgálati törvény. Mint mondotta: ezzel meg lehetne előzni, hogy pártpolitikai szempontokból ítéljék majd meg - elsősorban a közigazgatási apparátusban dolgozók - munkaköri alkkalmasságát. (folyt. köv.)
1989. december 15., péntek 17:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az ellenzéki képviselőcsoport ülése (2. rész)
|
A képviselőcsoport ülésén második napirendi pontként a költségvetést vitatták meg a jelenlévők. A felkért szakértő, Petschnig Mária Zita közgazdász elöljáróban kifejtette, hogy a kormány által beterjesztett tervezet minden tekintetben feszített költségvetés. Úgy vélte, hogy már a korábbi költségvetéseket is a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap követeléseihez igazították, csak ez akkoriban még nem volt nyilvános, s a gazdasági helyzet sem volt olyan feszült, mint a mostani. Ennek ellenére azon az állásponton volt, hogy e kényszerhelyzetben nem tehet mást a parlament, minthogy elfogadja a beterjesztett költségvetést. Rámutatott ugyanis, hogy a költségvetés elutasításával maga a rendszerváltás is veszélybe kerül, s romlanak az átmenet esélyei. A gazdasági gondokkal összefüggésben Petschnig Mária Zita felhívta a figyelmet egy alulról történő, a szociális demagógiát meglovagoló visszarendeződés veszélyére is. Mint mondotta, e demagógia építhet arra a napjainkban jelentkező nosztalgiára, amely a Kádár-rendszer iránt megnyilvánul, jóllehet, ez a rendszer - különösen utolsó időszakában - voltaképpen elzálogosította az ország jövőjét. E fenti gondolatokat erősítette meg a másik szakértő, Kopátsy Sándor közgazdász is, aki - fenntartásai mellett - szintén azt hangsúlyozta: a Parlament a jelen helyzetben nem tehet mást, minthogy jóváhagyja a költségvetést. A képviselőcsoport ülésén szóba került még Sebők János országgyűlési képviselő napokban előterjesztett javaslata, amely szorgalmazza, hogy 1990. december 31-ig vonják ki a szovjet csapatokat hazánk területéről. Az ülésre meghívott Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár elvben egyetértett e képviselői indítvánnyal, ám hozzáfűzte: felelősséggel lehetetlen megállapítani egy végső dátumot a csapatkivonás kérdésében. Hangsúlyozta, hogy csak kétoldalú megbeszéléseken lehet kialakítani a csapatkivonás pontos és végső menetrendjét. (MTI)
1989. december 15., péntek 17:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|