|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP, az EK és a Harmadik Oldal második középszintű politikai megbeszélése (1. rész)
|
1989. július 6., csütörtök - Az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a Harmadik Oldalon helyet foglaló társadalmi szervezetek képviselői a Parlamentben csütörtökön megtartották második középszintű politikai megbeszélésüket. A megbeszélésen az MSZMP küldöttségét Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Tölgyessy Péter, a Harmadik Oldalét Huszár István vezette.
X X X A tanácskozást követően mindhárom fél képviselője nyilatkozott az MTI munkatársának a megbeszélésekről. Tölgyessy Péter (Ellenzéki Kerekasztal) elmondta, hogy a tárgyalásokon megállapodás született, miszerint a középszintű megbeszélések kezdetén a tömegkommunikációs eszközök képviselői öt percig a teremben tartózkodhatnak, majd az ülést követően mindhárom fél szóvivője nyilatkozhat a sajtónak. Az Ellenzéki Kerekasztal felvetette: a megbeszéléseken végig jelen lehessenek a Fekete Doboz videotársulás munkatársai, hogy dokumentációs céllal megörökíthessék a tárgyalásokat. A felvételeket minden ülés után a Parlament elnökénél helyeznék letétbe, s a felhasználásról teljes egyetértésben dönthetnének a felek. Ebben a kérdésben nem egyeztek meg a résztvevők. Ugyanakkor az Ellenzéki Kerekasztal úgy véli, hogy a Fekete Doboz jelenléte azért lenne célszerű, mert így az írásos jegyzőkönyv mellett képi dokumentáció is készülne a nagyon fontos megbeszélésekről. A csütörtöki ülésen megállapodás született egy jószolgálati bizottság felállításáról. Erre nem azért van szükség, mert óriási viták lennének - hangsúlyozta Tölgyessy Péter - , sőt a politikai egyeztető tárgyalások minden szinten nagyon konstruktívak, és azzal a reménnyel kecsegtetnek, hogy előrelépünk egy demokratikus Magyarország felé. Ugyanakkor fel kell készülni arra, ha a tárgyalások további menetét zökkenők lassítanák, legyen egy bizottság, amely megpróbálja a párthelyzetet kiküszöbölni, s a felek véleményét egyeztetni. Az EK ugyancsak felvetette: kezdjenek kompetens tárgyalásokat a politikai pártok ideiglenes finanszírozásáról. A szabad választások megtartásához ugyanis az Ellenzéki Kerekasztal véleménye szerint biztosítani kellene az ellenzéki szervezetek számára a minimális infrastruktúrát. (folyt. köv.)
1989. július 6., csütörtök 20:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP, az EK és a Harmadik Oldal második középszintű politikai megbeszélése (2. rész)
|
Ugyancsak szükségesnek tartjuk - fűzte hozzá Tölgyessy Péter -, hogy az átmeneti időszakban ideiglenes jelleggel zárolják az állami és a társadalmi szervezetek tulajdonában lévő ingatlanokat. Végül tárgyalások folytak a köztársasági elnöki intézményről. Ezzel kapcsolatban az Ellenzéki Kerekasztal szóvá tette: a Parlament döntött arról, hogy az ősszel vitatja meg a témával kapcsolatos törvényjavaslatot. Tölgyessy Péter kifejtette, hogy az Ellenzéki Kerekasztal véleménye szerint a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő feleknek közösen kell megegyezniük a témában. Az EK szerint, ha a köztársasági elnök intézményéről az átmeneti időszakban születne döntés, az nem a konfliktusokat csitítaná, hanem inkább ellentéteket keltene. Hiszen az a parlament állítaná fel az intézményt, amelynek a legitimitása kétséges. Éppen ezért erről a közjogi méltóságról a szabadon megválasztott új parlamentnek kell döntenie. Huszár István (Harmadik Oldal) eredményesnek minősítette a csütörtöki megbeszéléseket. Kifejtette: lényeges előrelépés született, mivel most már nemcsak szándéknyilatkozatok hangzanak el, hanem konkrét, a politikai folyamatokat segítő témákról folyik az eszmecsere. Úgy vélekedett, hogy a tárgyalások résztvevői kezdenek összeszokni, minden fél részéről a kezdetinél jóval nagyobb tolerancia tapasztalható a másik iránt. Ez a légkör a tárgyalások későbbi menetét nagyban elősegítheti. A Harmadik Oldal a köztársasági elnöki intézményről úgy vélekedik, hogy ezt a közjogi méltóságot célszerű lenne már az átmenet időszakában bevezetni. Hozzáfűzte, hogy szerintük ezzel növelhetnék az átmenet társadalmi garanciáit. Természetesen a témáról, mivel a felek véleménye eltérő, folytatják a megbeszéléseket az illetékes albizottságban. Huszár István szerint elképzelhető lenne, hogy a köztársasági elnököt népszavazáson válasszák meg. Így ugyanis a Parlament legitimitását megkérdőjelező vélemények nem befolyásolnák a köztársasági elnök legitimitását. (folyt. köv.)
1989. július 6., csütörtök 21:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP, az EK és a Harmadik Oldal második középszintű politikai megbeszélése (3. rész)
|
Fejti György (MSZMP) elmondta, hogy hasznosnak tartja a jószolgálati bizottság felállítását. Ugyanakkor hozzátette, hogy a politikai egyeztető tárgyalásokon folyó munkát elsősorban az gyorsíthatja, ha a szakértői munkabizottságok magukat nem kímélve szinte nap mint nap összeülnek. Megjegyezte, hogy a közvélemény nagy várakozással követi a megbeszéléseket, s bizonyára gyors eredményeket is vár. Erről egyelőre nem lehet számot adni, ugyanakkor fontos eredmény, hogy a szakértői munka megkezdődött. A középszintű politikai fórum ugyanis csak akkor tud érdemi döntéseket hozni, ha egy-egy munkabizottság szakmai csomagterve elkészült. A jószolgálati bizottság létrehozása elsősorban a bizalomépítést szolgálja, és kiküszöbölheti az esetleges félreértéseket. Fejti György fontosnak ítélte, hogy sikerült megállapodni a nyilvánosság egyes kérdéseiben. Elmondta: a középszintű tárgyalásokat követő tájékoztatókon kívül kapcsolatba lépnek a rádióval és a televízióval, hogy időnként olyan programokat állítsanak műsorba, amelyekben a döntések megszületésének hátteréről is szólnának a felek kéviselői. A köztársasági elnökről szólva Fejti György kifejtette: az MSZMP-nek az a véleménye, hogy ennek az intézménynek a felállítására az átmenet időszakában szükség van. E kérdés megítélésében nézetkülönbség van - hangsúlyozta az MSZMP képviselője -, ezért korainak tartom, hogy a témáról bárki megfellebbezhetetlen, visszavonhatatlan álláspontot alakítson ki. Úgy vélem, hogy a témával foglalkozó munkabizottságban kell megpróbálni kompromisszumos megállapodást találni. (MTI)
1989. július 6., csütörtök 21:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|