Rendszerváltás és az MTI

	A mezőgazdasági szövetkezetek VI. kongresszusa (1. rész)
1989. december 12., kedd - A mezőgazdasági szövetkezetek VI. kongresszusa kedden a Budapest Kongresszusi Központban az érdekvédelemről és az írásban kiadott alapszabály-tervezetről nyitott vitával folytatta munkáját. (folyt.köv.) 1989. december 12., kedd 09:31
Vissza »

	A mezőgazdasági szövetkezetek VI. kongresszusa (2. rész)
Hetyei János, az érdekvédelmi munkabizottság vezetője, az adonyi Március 21. Tsz elnöke tájékoztatta a kongresszust a bizottság munkájáról. Hangsúlyozta: a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének romlása, a szövetkezeti modellváltás szükségessége külön-külön is elegendő ahhoz, hogy a korábbi érdekképviseleti szervezetet új váltsa fel. Ezért a korábbi egypárti agrár- és szövetkezetpolitika támogatása helyett jelenleg a többpárti agrár- és szövetkezeti reformkihívások ellen vagy azok mellett kell állást foglalni. Ilyen viszonyok mellett szükség van egy olyan erős érdekképviseleti szervezetre, amely közvetíteni tudja a mezőgazdaságban dolgozók véleményét, adott esetben követeléseiket. A szövetkezeti tagok véleményét a munkabizottság vezetője úgy összegezte, hogy az emberek az érdekvédelmi munkától elsősorban a jövedelmek növelésének, a felhasznált ipari és más termékek, szolgáltatások ára elfogadható szintjének kiharcolását igénylik. Véleményük szerint meg kell teremteni az önkéntes szövetkezés minden szükséges feltételét. Az ebből adódó feladatok határozzák meg a megújuló érdekképviselet főbb tennivalóit. Az új szervezettől elvárják, hogy a nyitottság elvére épüljön. Az alulról építkező szervezetnek legyen észrevételezési, egyetértési és véleményezési joga, mert az csak így lesz működőképes. A kongresszust megelőző tanácskozásokon olyan elképzelések kerültek felszínre, hogy az érdekvédelmi szervezet legyen a területi, illetve szakmai szövetségek szövetsége. Az új szervezet vezető testületét illetően főleg az volt a vélemény, hogy a kongresszus a továbbiakra is fogadja el az Országos Tanács intézményét. (folyt.köv.) 1989. december 12., kedd 13:59
Vissza »

	A mezőgazdasági szövetkezetek VI. kongresszusa (3. rész)
A vita sarkalatos kérdésévé vált, hogy az érdekvédelmi szervezet egyáltalán milyen termelői köröket képviseljen. Jó néhányan amellett kardoskodtak, hogy a TOT utóda pusztán a termelőszövetkezeteket fogadja be, míg mások - a többség - azon az állásponton volt: ne zárják ki körülből a kistermelőket és az állami gazdaságokat sem. Ezt az is indokolja, hogy közülük már jó néhányan tagjai lettek a mostani kongresszus előkészítő szakaszában újjáalakult területi érdekvédelmi szövetségnek. Az alapszabály tárgyalásakor a kártalanításról és a rehabilitációról folyt éles vita. A küldöttek főképpen azt mérlegelték, hgoy kit és milyen mértékben volna jó az elszenvedett sérelmekért kártalanítani. Néhányan szinte követelésszerűen álltak ki amellett, hogy legyen mindenre kiterjedő anyagi kártérítés, mások részleges megoldásra gondoltak, míg többen az anyagi térítés minden formáját elvetették, belátva, hogy erre sem a szövetkezeteknek, sem a társadalomnak nincs elég pénze. Az erkölcsi megkövetéssel viszont mindenki maximálisan egyetértett. (folyt.köv.) 1989. december 12., kedd 15:40
Vissza »

	A mezőgazdasági szövetkezetek VI. kongresszusa (4. rész)
A vita végeztével a kongresszus elfogadta a TOT utódaként létrejött Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének alapszabályát, létrehozva ezzel a szövetséget. Ezt követően határozatot hozott, amelyben - egyebek között - leszögezik, hogy a mezőgazdasági alaptevékenység vagyonarányos nyeresége érje el az iparét, méghozzá ne a kormányzat által ígért három év alatt, hanem előbb. A dokumentum megállapítja: a szövetkezeti tulajdonban lévő földeket a tsz-ek az államilag előírt módon és áron váltották meg, ezért nincs sem törvényes, sem erkölcsi alap arra, hogy ezek értékét a szövetkezektől utólag bárki is követelje. A kongresszus leszögezi, hogy a szövetkezeti vagyon a tagok tulajdona, éppen ezért egyetért azzal, hogy a közgyűlés a teljes vagyont a tagok között akár száz százalékig is nevesítheti. Az állami vagyon valós tartalmát és fogalmát tisztázni kell, ugyanis ezt a szövetkezetek állami támogatásként és nem tőkejuttatásként kapták, így nem terhelhetők járadékfizetési kötelezettséggel. Állást foglaltak a küldöttek abban is, hogy a korábbi hibás gazdaságpolitika miatt a felszámolás küszöbéig jutó tsz-ek 1990. január 1-jétől részesüljenek hitelvisszafizetési moratóriumban, és töröljék kamatterheiket. A közvélemény eddiginél jobb tájékoztatása érdekében - javasolják agrártelevízió és agrárrádió létrehozását, továbbá azt is indokoltnak tartják, hogy a nemzeti televízió és rádió felügyelő bizottságában az agrárágazat képviselője is helyet kapjon. A kongresszus úgy döntött, hogy határozatát eljuttatja az Országgyűlésnek, a Minisztertanácsnak és a Nemzeti Agrár Kerekasztalnak, azért, hogy e dokumentumot tekintsék tárgyalási alapnak a mezőgazdaságot érintő intézkedések meghozatalakor. A kongresszus megválasztotta az érdekképviselet tisztségviselőit. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke Nagy Tamás, a gyáli Szabadság Tsz elnöke, főtitkára Eleki János lett. Az Ellenőrző bizottság elnökévé Hetyei Jánost az adonyi Március 21. Tsz elnökét választották. (MTI) 1989. december 12., kedd 18:19
Vissza » A hírhez kapcsolódik »