![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Magyar Radikális Párt közleménye
"Az utcai propaganda nem lehet a Magyar Hirdető monopóliuma.
Indokoltnak látjuk ugyanakkor, hogy az általuk üzemeltetett
hirdetőoszlopokat mások ne ragasszák össze. Értékes épületek falát
más okból kell megkímélni. Ellenben az önmagában amúgy is ronda
építkezési palánkok falragaszokkal történő befedése bárkinek joga,
ennek kisajátítása értelmetlen.
A helyi tanácsok elsősorban ne a tiltást, hanem a lehetőségeket
fogalmazzák meg."
SZER:
Für Lajos ökumenikus megemlékezésen, Kiskunmajsán
"A kiskunmajsai zsidó temető helyreállításának gondolata
tavaly, 1988. március 7-ikén született meg. Ugyanekkor egy
falugyűlést tartottak itt Kiskunmajsán, és egyik tagunk, Faludy Éva
- aki apai ágon maga is zsidó származású - vetette fel, hogy nemcsak
két katolikus temető van a faluban, hanem van egy harmadik is: a
zsidó temető. Tekintettel arra, hogy már zsidók alig-alig vannak
ebben a faluban, ez a temető a legelhanyagoltabb. Ezt követően
másnap határoztuk el a helyi Demokrata Fórum gyűlésén, hogy
megpróbáljuk helyrehozni ezt a temetőt. Megpróbáljuk helyrehozni
apáink mulasztását."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Német egység II.- A megvalósulás és a történelem (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Azt még nem döntötték el, hogy Frankfurt vagy Weimar lesz-e az új Németország deklarásának helyszíne. Mindkét város egy egységes német nemzetállam létrehozására irányuló, demokratikus kísérlet emlékét őrzi: Frankfurtban vallott kudarcot az 1848-49-es nemzetgyűlés, Weimar hallatán pedig az 1919-ban kikiáltott, rövid életű köztársaságra asszociálunk. Nehéz megválaszolni, hogy hol igézőbb a hely szelleme.
Egyelőre túl sok a gyakorlati teendő, de számítani kell éppen a történelmi visszautalás miatt is arra a a kérdésre: miként is nevezhető majd a várva várt, ünnepélyes aktus? Németország újraegyesítése? De hiszen utoljára Hitler alatt létezett egységes Németország Ha a korábbi állapot helyreállításának minősítik az eseményt, akkor ez egyben azt is jelenti-e, hogy visszakövetelik a régi, ,,nagynémet,, határokat? Ehhez Lengyelországnak lenne egy-két szava, sőt, esetleg a franciákat is érzékenyen érintené, Elzász-Lotharingia miatt. Talán hiába minden fogadkozás az Odera-Neisse határ elismeréséről: az ,,újraegyesítés,, kétértelmű szó, s nem is nevezhető véletlennek, hogy egyelőre kerülik mindkét oldalon. Pedig az NSZK-ban évtizedek óta az egyik leggyakrabban használt kifejezés volt, amikor pártpolitikusok és alkotmányjogászok a Szövetségi Köztársaság célkitűzéseiről értekeztek. S ez akkor is igaz, ha az új keleti politika kibontakoztatásának éveiben sokszor hangoztatták hogy bár nem mondanak le e célról, ám tudatában vannak, hogy az egyelőre ,,időszerűtlen,,.
Nem csoda ha érezhető a zavar, miként is kellene nevezni azt, ami most már ugyancsak időszerű. Az NDK-ban előszeretettel használják az ,,összenövés,, szót. A két német állam összenövésének képzetéért azonban Nyugaton kevéssé lelkesednek, hiszen ez azt fejezné ki, hogy mindkét fél nyújt valami pozitívumot a másiknak, holott - többségi vélemény szerint - ilyesmire az NDK aligha képes. Az összenövés emellett arra is utal, hogy semmit nem szabad siettetni, márpedig Bonnban szeretnék mielőbb nyélbe ütni a dolgot. Az Európai Közösség 1992-re kialakítja a teljes belső integrációt, és kellemetlenségeket okozna, ha éppen a kontinens gazdasági óriása, az NSZK lágna ki a sorból, ,,zavaros magánélete,, , a keletnémet kapcsolatrendszer tisztázatlan volta miatt. +++
Következik:Német Egység III. - gazdasági vonatkozások
Kárpáti János MTI-Panoráma
1990. február 20., kedd 12:29
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|