 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Radikális Párt közleménye
"Az utcai propaganda nem lehet a Magyar Hirdető monopóliuma.
Indokoltnak látjuk ugyanakkor, hogy az általuk üzemeltetett
hirdetőoszlopokat mások ne ragasszák össze. Értékes épületek falát
más okból kell megkímélni. Ellenben az önmagában amúgy is ronda
építkezési palánkok falragaszokkal történő befedése bárkinek joga,
ennek kisajátítása értelmetlen.
A helyi tanácsok elsősorban ne a tiltást, hanem a lehetőségeket
fogalmazzák meg."
SZER:
Für Lajos ökumenikus megemlékezésen, Kiskunmajsán
"A kiskunmajsai zsidó temető helyreállításának gondolata
tavaly, 1988. március 7-ikén született meg. Ugyanekkor egy
falugyűlést tartottak itt Kiskunmajsán, és egyik tagunk, Faludy Éva
- aki apai ágon maga is zsidó származású - vetette fel, hogy nemcsak
két katolikus temető van a faluban, hanem van egy harmadik is: a
zsidó temető. Tekintettel arra, hogy már zsidók alig-alig vannak
ebben a faluban, ez a temető a legelhanyagoltabb. Ezt követően
másnap határoztuk el a helyi Demokrata Fórum gyűlésén, hogy
megpróbáljuk helyrehozni ezt a temetőt. Megpróbáljuk helyrehozni
apáink mulasztását."
|
|
|
|
|
|
 |
Sevardnadze - De Michelis (1.rész)
|
Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti:
Róma, 1989. november 30. csütörtök (MTI-tud) - A külügyminiszterek évente két alkalommal rendszeresen találkoznak a jövőben, és szovjet-olasz munkabizottságokat állítanak fel a különböző nemzetközi kérdések közös megvizsgálására, a nézetek egyeztetésére. De Michelis a jövő év elején Moszkvába utazik az első ilyen találkozóra - ebben állapodott meg egymással Eduard Sevardnadze és Gianni De Michelis, a két külügyminiszter azokon a tárgyalásokon, amelyeket Gorbacsov és az olasz vezetők csúcsszintű megbeszélései mellett folytattak.
Az olasz diplomácia nagy sikernek tekinti az állandó párbeszéd
intézményesítését a Szovjetunióval, Olaszország növekvő nemzetközi
szerepének elismeréseként.
A szovjet-olasz külügyminiszteri megbeszélésen - a külügyi
szóvivők tájékoztatása szerint - európai és közel-keleti kérdések
kerültek szóba. Sevardnadze nagy nyomatékkal adott hangot a szovjet
aggodalmaknak, amelyeket a német egyesülésnek Bonn általi napirendre
tűzése váltott ki.
,,Komoly veszély az európai közeledés és enyhülés számára a
német újraegyesülés felvetése,, - jelentette ki a szovjet diplomácia
vezetője, hozzátéve: Kohl kancellár tízpontos tervét jó lenne
tizenegyedik ponttal is kiegészíteni, hogy tudniillik az NSZK nem
törekszik az 1937-es német határok visszaállítására. (A karlsruhei
alkotmánybíróság 1972-ben hozott végzése szerint ,,nem
alkotmányellenes az NSZK részéről a törekvés a volt határok
visszaállítására,,.) Sevardnadze rámutatott: ,,Ha a határokat
kezdjük megkérdőjelezni, azonnal ütköznek a lengyel, csehszlovák,
szovjet és más érdekek Kelet-Európában. A német kérdés csakis
európai keretbe helyezve oldható meg.,,
Az európai közeledés és egység lassú folyamat eredménye lehet -
fejtette ki a szovjet külügyminiszter -, amelynek szakaszait nem
lehet átugrani. ,,A realitásokat figyelembe kell venni, s ezek
jelenleg még a következők: Európa két szövetségi rendszerre oszlik,
a jelenlegi határokat a helsinki Záróokmány szavatolta és két
Németország van.,,
Olasz részről osztották ezeket az aggodalmakat, ám De Michelis
hozzáfűzte: a német kérdés hosszú távon aligha kerülhető meg, és
,,kis erőfeszítéssel és képzelőerővel az európai közös ház keretébe
lehet azt illeszteni,,. (folyt.)
1989. november 30., csütörtök 13:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|