|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Radikális Párt közleménye
"Az utcai propaganda nem lehet a Magyar Hirdető monopóliuma.
Indokoltnak látjuk ugyanakkor, hogy az általuk üzemeltetett
hirdetőoszlopokat mások ne ragasszák össze. Értékes épületek falát
más okból kell megkímélni. Ellenben az önmagában amúgy is ronda
építkezési palánkok falragaszokkal történő befedése bárkinek joga,
ennek kisajátítása értelmetlen.
A helyi tanácsok elsősorban ne a tiltást, hanem a lehetőségeket
fogalmazzák meg."
SZER:
Für Lajos ökumenikus megemlékezésen, Kiskunmajsán
"A kiskunmajsai zsidó temető helyreállításának gondolata
tavaly, 1988. március 7-ikén született meg. Ugyanekkor egy
falugyűlést tartottak itt Kiskunmajsán, és egyik tagunk, Faludy Éva
- aki apai ágon maga is zsidó származású - vetette fel, hogy nemcsak
két katolikus temető van a faluban, hanem van egy harmadik is: a
zsidó temető. Tekintettel arra, hogy már zsidók alig-alig vannak
ebben a faluban, ez a temető a legelhanyagoltabb. Ezt követően
másnap határoztuk el a helyi Demokrata Fórum gyűlésén, hogy
megpróbáljuk helyrehozni ezt a temetőt. Megpróbáljuk helyrehozni
apáink mulasztását."
|
|
|
|
|
|
|
The New York Times - amerikai külpolitika
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 1989. december 7. csütörtök (MTI-tud) - Mihail Gorbacsov nemcsak, hogy elégedett a kelet-európai változások jellegével, hanem azokat továbbra is támogatni kívánja, így az események további felgyorsulása várható. - Erről számolt be csütörtökön az amerikai külpolitika új feladatait elemző cikkében a The New York Times. A lap kormányforrásai szerint a csúcstalálkozón ugyan nem került sor részletes eszmecserére Kelet-Európa jövőjéről, de az amerikai fél azzal a benyomással tért vissza, hogy még az ottani változások gyorsulása várható, mielőtt a helyzet lecsillapodnék.
- Az amerikai külpolitika, amely az alapvetően új helyzetben még nem jutott a hosszabb távú tervezéshez, most az égető német kérdésre összpontosít - írta a lap. A washingtoni vélemény szerint főként az NSZK feladata - és lehetősége - hogy megóvja az NDK-t az összeomlástól, ami az ottani 400 000 főnyi szovjet haderő beavatkozásához vezethet. A két német állam közeledése azonban a NATO-ban vezethet súlyos válsághoz, hiszen London és mások ellenzik a német egységet. Így James Baker amerikai külügyminiszter jövő heti európai tanácskozásain arra törekszik majd, hogy biztosítékokat kapjon Bonntól: az NSZK változatlanul a NATO és az EK tagja marad és minden további lépését egyezteti szövetségeseivel. E biztosítékok annál is fontosabbak, mivel jelzésül kell szolgálniuk Moszkva felé: a csúcstalálkozó után Washingtonban úgy érzik, hogy bár a Szovjetunió ellenzi a teljes német egyesülést, annak elkerülhetetlenségét felismerve semleges Németországot fog igényelni. A The New York Times idézte az amerikai kormány illetékeseit arról, hogy pénzügyi források hiányában nem tudják úgy támogatni Kelet-Európát, amint az a washingtoni politikai érdekek szempontjából szükséges volna, ezért - a szükségből erényt kovácsolva - működnek együtt az Európai Közösségekkel és a 24-ekkel, a vezető nyugati államok csoportjával. Felix Rohatyn, az ismert amerikai bankár megismételte a lapban korábbi javaslatát: hozzanak létre Japán, az Egyesült Államok és az EK tőkéjéből kelet-európai beruházási bankot Bécsben. A kezdeti alaptőke 5 milliárd dollár lenne, amelyből rendszeresen segítenék a kelet-európai országokat infrastruktúrájuk átalakításában, a piacgazdasághoz szükséges intézmények létrehozásában.+++
1989. december 7., csütörtök 17:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|