Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott az Országgyűlés ipari bizottsága (2. rész)
Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar megye) annak az aggodalmának adott hangot, hogy a tisztán nyereségérdekeltség elvén működő új postai vállalatok nem fogják-e jelentősen emelni áraikat. Juratovics Aladár (Csongrád megye) szükségesnek tartotta, hogy az átállás alatti átmeneti időszakban is biztosítsák valamiféle garanciákkal a távközlési szolgáltatás zavartalanságát. Az elnöklő Juhász Mihály azzal zárta le a vitát, hogy a bizottság támogatja a törvénymódosító javaslatot, és egyetért a külföldi működőtőke bevonásának szükségességével. Hangoztatta továbbá: mielőbb meg kell alkotni a teljesen új postai és távközlési törvényt, s azt összhangba kell hozni az új sajtótörvénnyel. A következőkben az 1990. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslattal foglalkoztak a képviselők. Nagy István pénzügyminiszter-helyettes szóbeli tájékoztatójában elmondta, hogy a most beterjesztett javaslat már tartalmazza a képviselők korábbi módosító indítványait, s az eddigi viták tanulságait. Egyebek között arról szólt, hogy a jövő esztendőre 10 milliárd forint körüli költségvetési hiányt terveznek, ez az a deficit, amelyet még a Nemzetközi Valutaalap képviselői is elfogadhatónak tartanak. Az idei 49 milliárdos hiány drasztikus csökkentését elsősorban a támogatások leépítésével kívánják elérni. A fogyasztói támogatásokat 3 milliárddal, a lakásszektorét 11 milliárddal, a termelői támogatásokat pedig 26 milliárd forinttal tervezik mérsékelni. Az indulatokat sem nélkülöző vitában elsőként Weiszböck Rezsőné (Győr-Sopron megye) kért szót. Úgy vélte, nincs biztosíték arra, hogy akkor ha elfogadják ezt a költségvetést, nem omlik össze a gazdaság. Lékai Gusztáv kifogásolta, hogy a Parlament napirendjén előbb szerepel a költségvetés megtárgyalása és csak azután következnek olyan fontos részkérdések, mint a lakásügy, a Központi Műszaki Fejlesztési Alap, vagy a társadalombiztosításról szóló törvényjavaslatok. Véleménye szerint a sorrendet mindenképpen meg kellene fordítani. Indítványozta továbbá, hogy a vállalatok kapjanak szabad kezet a bérfejlesztéshez, ugyanis ha az állam liberalizálta az árakat, akkor indokolt a bérek liberalizálása is. Kovács László (Pest megye) nehezményezte, hogy a képviselők, mint gyakran, most is az utolsó pillanatban kapják meg az előterjesztéseket, így nincs idejük az anyagok elmélyült tanulmányozására és megalapozott vélemény kialakítására. Tollár József (Zala megye) nem tartotta elfogadhatónak a költségvetési koncepciót, mivel véleménye szerint az nem segít a népgazdaság helyzetén. (folyt.köv.) 1989. december 8., péntek 18:32
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »