 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Radikális Párt közleménye
"Az utcai propaganda nem lehet a Magyar Hirdető monopóliuma.
Indokoltnak látjuk ugyanakkor, hogy az általuk üzemeltetett
hirdetőoszlopokat mások ne ragasszák össze. Értékes épületek falát
más okból kell megkímélni. Ellenben az önmagában amúgy is ronda
építkezési palánkok falragaszokkal történő befedése bárkinek joga,
ennek kisajátítása értelmetlen.
A helyi tanácsok elsősorban ne a tiltást, hanem a lehetőségeket
fogalmazzák meg."
SZER:
Für Lajos ökumenikus megemlékezésen, Kiskunmajsán
"A kiskunmajsai zsidó temető helyreállításának gondolata
tavaly, 1988. március 7-ikén született meg. Ugyanekkor egy
falugyűlést tartottak itt Kiskunmajsán, és egyik tagunk, Faludy Éva
- aki apai ágon maga is zsidó származású - vetette fel, hogy nemcsak
két katolikus temető van a faluban, hanem van egy harmadik is: a
zsidó temető. Tekintettel arra, hogy már zsidók alig-alig vannak
ebben a faluban, ez a temető a legelhanyagoltabb. Ezt követően
másnap határoztuk el a helyi Demokrata Fórum gyűlésén, hogy
megpróbáljuk helyrehozni ezt a temetőt. Megpróbáljuk helyrehozni
apáink mulasztását."
|
|
|
|
|
|
 |
Lengyel-NDK - külügyi szóvivő
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1989. november 28. kedd (MTI-tud.) - Igen határozott és éles szavakkal ítélte el a lengyel turisták NDK-beli vásárlásait megtiltó berlini döntést keddi nemzetközi sajtóértekezletén Stefan Staniszewski, a lengyel külügyminisztérium szóvivője. Szerinte a lengyel állampolgárok elleni diszkriminatív lépés ellentétben áll a helsinki zóróokmánnyal és nem megfelelő válasz a kiváltó okra, hiszen - állítja a szóvivő - nem a lengyel turisták hibáztathatóak a piaci hianyokért.
Staniszewski, aki ,,konfliktusnak,, minősítette a két ország
között kialakult feszültséget, bejelentette, hogy még kedden az esti
órákban lengyel külügyi delegáció utazik Berlinbe és tárgyalásokat
kezd az NDK intézkedéseinek felülvizsgálatáról. A szóvivő reményét
fejezte ki ugyanakkor, hogy a turisták ügyében kialakult problémák
nem befolyásolják a két ország viszonyát.
Staniszewski arról is beszélt, hogy Lengyelország -
változatlanul fenntartva álláspontját a népek önrendelkezési jogáról
- csak számos feltétel teljesülése után látja lehetségesnek a német
újraegyesülést, akár föderatív formában is. Külön kiemelte:
Lengyelország csak úgy látja lehetségesnek a német egyesülést, ha
mind Bonn, mind pedig Berlin ezek után is érvényesnek ismeri el az
általuk Varsóval kötött és Lengyelország nyugati határait szavatoló
szerződéseket. Mint ismeretes, az NDK Egon Krenz pártvezető
legutóbbi varsói útján hitet tett az erre vonatkozó görlitzi
szerződés tartóssága mellett, míg Kohl kancellár kitart az NSZK
álláspontján, amely szerint a lengyel-NSZK szerződés csak az NSZK
nevében szavatolja a lengyel határokat, vagyis az egyesülés után,
egy egységes Németország létrejöttével, a határkérdés ismét nyitottá
válik.
A szóvivő, utalva Simon Peresz izraeli pénzügyminiszter,
miniszterelnök-helyettes hétfőn kezdődött lengyelországi
látogatására és keddi megbeszéléseire Tadeusz Mazowiecki
kormányfővel, kijelentette: a lengyel-izraeli diplomáciai
kapcsolatok helyreállítására már a jövő év első negyedében is sor
kerülhet. Varsó még 1968-ban, az arab-izraeli háború nyomán
szakította meg a diplomáciai kapcsolatait Izraellel. +++
1989. november 28., kedd 19:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|