|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Radikális Párt közleménye
"Az utcai propaganda nem lehet a Magyar Hirdető monopóliuma.
Indokoltnak látjuk ugyanakkor, hogy az általuk üzemeltetett
hirdetőoszlopokat mások ne ragasszák össze. Értékes épületek falát
más okból kell megkímélni. Ellenben az önmagában amúgy is ronda
építkezési palánkok falragaszokkal történő befedése bárkinek joga,
ennek kisajátítása értelmetlen.
A helyi tanácsok elsősorban ne a tiltást, hanem a lehetőségeket
fogalmazzák meg."
SZER:
Für Lajos ökumenikus megemlékezésen, Kiskunmajsán
"A kiskunmajsai zsidó temető helyreállításának gondolata
tavaly, 1988. március 7-ikén született meg. Ugyanekkor egy
falugyűlést tartottak itt Kiskunmajsán, és egyik tagunk, Faludy Éva
- aki apai ágon maga is zsidó származású - vetette fel, hogy nemcsak
két katolikus temető van a faluban, hanem van egy harmadik is: a
zsidó temető. Tekintettel arra, hogy már zsidók alig-alig vannak
ebben a faluban, ez a temető a legelhanyagoltabb. Ezt követően
másnap határoztuk el a helyi Demokrata Fórum gyűlésén, hogy
megpróbáljuk helyrehozni ezt a temetőt. Megpróbáljuk helyrehozni
apáink mulasztását."
|
|
|
|
|
|
|
Kohl-látogatás - Trybuna Ludu
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1989. november 18. szombat (MTI-tud) - A lengyelek számára ,,enyhén szólva szerény eredményeket jelent és a konkrét segítség helyett csak ígéreteket hozott Kohl kancellár kedden véget ért látogatása,, - állapítja meg a Trybuna Ludu hétvégi számának kommentárja.
A cikk sorra veszi a két kormányfő által aláírt közös közlemény pontjait, és úgy vélekedik, hogy míg az NSZK minden célját elérte, addig a lengyelek nem tudták kikényszeríteni, hogy Kohl ne csak az NSZK nevében ismerje el az ország nyugati határait, azaz ne hagyja nyitva a határkérdést a német egyesülés utáni időre, a német-lengyel békeszerződés megkötése utánra. Nem sikerült azt sem elérni, hogy az NSZK kancellárja beleegyezzen a 2. világháború idején kényszermunkára hurcolt lengyelek százezrei kártérítési igényének felvetésébe. A LEMP központi napilapja elismeri ugyan, hogy a gazdasági együttműködés, a hitelek elengedése és átütemezése terén történt előrelépés, de a 3 milliárdos hitelgarancia nem jelent Lengyelországnak készpénzt, csak esetleges és az NSZK kormánya által megválogatott, ellenőrzött hitelek lehetőségét. Szembeállítja ezzel a lap, hogy az NSZK 3 milliárd márkányi azonnali hitelt nyújtott a Szovjetuniónak, 2-2 milliárdot az NDK-nak és Magyarországnak. Az NSZK mindent elért, amit akart, hiszen a német nemzeti kisebbség lehetőségei lényegesen javultak, az iskoláztatás, a nyelvhasználat, a szervezkedés területén. Az NSZK-nak ezután hivatalosan is módja lesz a lengyelországi német katonai sírok ápolására és a földrajzi elnevezések vitatott kérdésében is a bonni álláspont kerekedett felül, amely szerint a saját országában mindkét fél úgy nevezi a másik városait, ahogyan akarja. A németek Gdanskot Danzignak, Zabrzet Hindenburgnak, Olsztynt Allensteinnek stb. A Trybuna Ludu természetesen a német nemzeti kisebbségnek adott lehetőségeket állítja szembe a határkérdésben tapasztalt bonni merevséggel. Joggal azt állítva, hogy Bonn nem tett mást, mint megerősített egy 19 évvel ezelőtti szerződést a nyugati lengyel határok ügyében, ami csak addig érvényes, amíg az NSZK, mint állam létezik, és nem jön létre az egységes Németország. Továbbá kimásolt néhány általános passzust az országok, államok területi épségének sérthetetlenségéről a helsinki záróokmányból. A lap szerint a józanul gondolkodó lengyelek feladata, hogy levonják a következtetést mindabból, amit a Kohl látogatás Lengyelországnak hozott. +++
1989. november 18., szombat 17:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|