![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Magyar Radikális Párt közleménye
"Az utcai propaganda nem lehet a Magyar Hirdető monopóliuma.
Indokoltnak látjuk ugyanakkor, hogy az általuk üzemeltetett
hirdetőoszlopokat mások ne ragasszák össze. Értékes épületek falát
más okból kell megkímélni. Ellenben az önmagában amúgy is ronda
építkezési palánkok falragaszokkal történő befedése bárkinek joga,
ennek kisajátítása értelmetlen.
A helyi tanácsok elsősorban ne a tiltást, hanem a lehetőségeket
fogalmazzák meg."
SZER:
Für Lajos ökumenikus megemlékezésen, Kiskunmajsán
"A kiskunmajsai zsidó temető helyreállításának gondolata
tavaly, 1988. március 7-ikén született meg. Ugyanekkor egy
falugyűlést tartottak itt Kiskunmajsán, és egyik tagunk, Faludy Éva
- aki apai ágon maga is zsidó származású - vetette fel, hogy nemcsak
két katolikus temető van a faluban, hanem van egy harmadik is: a
zsidó temető. Tekintettel arra, hogy már zsidók alig-alig vannak
ebben a faluban, ez a temető a legelhanyagoltabb. Ezt követően
másnap határoztuk el a helyi Demokrata Fórum gyűlésén, hogy
megpróbáljuk helyrehozni ezt a temetőt. Megpróbáljuk helyrehozni
apáink mulasztását."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Kelet-Európa - a japán bankvilág óvatos
|
![](../img/spacer.gif)
Tokió, 1990. február 12. hétfő (Reuter) - Legalább négy
japán bank tervezi, hogy fiókot nyit a kelet-európai térségben,
pénzt azonban keveset ajánlanak a keleti vállalatoknak, a komolyabb
hitelezésig ,,még éveknek kell eltelniük,, - mondta egy bankár.
A japán bankárok nézete az, hogy bankjaik csak a biztonságosabb üzletekbe vágjanak bele mindaddig, amíg a szabadpiaci reformok gyökeret nem vertek. "A nem kielégítő hitelinformáció és a tartósan létező politikai kockázat csökkenti a japán bankok érdeklődését" - mondta a Mitsubishi Bank egyik tisztségviselője.
Japán bankszakemberek szerint a bankok eleinte az olyan vállalkozásokat és kereskedelmet finanszírozzák majd, amelyekben japán vállalatok közvetlenül is érdekeltek. A bankoknak ilyen esetekben egy ideig nem kell saját tőkéjükből sokat befektetniük és tevékenységükért díjat számíthatnak fel.
Kelet-Európa és a Szovjetunió 16 milliárd dollárral tartozik a japán bankoknak. Japán ezzel a második legjelentősebb kelet-európai hitelező az NSZK után, amely 20 milliárdot kölcsönzött.
Ezzel a háttérrel a japán bankok már nem vállalnak további kockázatot, hiszen megeshet, hogy a politikai reformok nem garantálják az esetleges további kölcsönök visszafizetését. "A japánok nyilvánvalóan Latin-Amerika esetére gondolnak. A bankok látni akarják, hogy a fiatal demokráciák képesek lesznek következetes politikát folytatni" - mondta egy elemző. (folyt.)
1990. február 12., hétfő 15:57
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Kelet-Európa - A japán bankok óvatosak - 2.
|
![](../img/spacer.gif)
A legmerészebb lépést a Fuji Bank egyik leányvállalata, a Heller Overseas Corp. teszi, amely két másik céggel együtt közös pénzügyi vállalkozás létrehozását tervezi Magyarországon. A Bank of Tokyo áprilisban képviseleti irodát nyit Kelet-Berlinben és felállít egy szovjet-kelet-európai részleget. A Mitsubishi és Tokai Bank irodát nyit Bécsben kelet-európai tevékenységi körrel. Más bankok képviselői ugyancsak terjeszkedni készülnek, de a részletekről - mint mondták - még korai lenne beszélni.
Szakemberek szerint a gyorsan változó politikai körülmények megnehezítik még az alapvető helyzetfelmérést is, a vállalatok egyéni hitelkockázati elemzésének elkészítése pedig a lehetetlenséggel határos. "Nem könnyű pontos információt szerezni. Más a könyvelési rendszer és az egész üzleti szemlélet" - mondta egyikük.
A japán bankok komoly biztosíték mellett szeretnek kölcsönöket nyújtani, s valószínűleg ezért vonakodnak hitelezni az állami tulajdonban lévő kelet-európai vállalatoknak. Néhány bankszakember úgy nyilatkozott, szívesebben kölcsönzött Kelet-Európának, amikor a Szovjetunió még nagyobb hatalommal rendelkezett a térségben. A Szovjetunió ugyanis több mint 30 milliárd dollár értékű aranykészletével valaha automatikus garanciául szolgált a ,,csatlósállamok,, számára.
A szélesebb körű japán banktevékenység a kelet-európai valuták konvertibilitásától és a kereskedelmi törvények bevezetésétől függ. "Ezeknek az országoknak igazi pénzzel kell rendelkezniük, ha fokozni akarják a japán bankok érdeklődését" - mondta egy szakértő.
Néhány bank ennek ellenére, pusztán "nemzetközi jellege" erősítése végett, nyit irodát Kelet-Európában. Ráadásul hasznot húzhat a japán vállalatok térségbeli tevékenységéből is. "Még azon a szinten vagyunk, amikor nagy figyelmet kap, ha egy bank irodát nyit Magyarországon. Ez már önmagában megéri" - mondta egy bankár.
Az idei kelet-európai választások felgyorsíthatják a gazdasági reformokat és kimenetelük befolyásolja majd a japán bankok terveit. Addig azonban a japánok az NDK-t tartják a legjobb választásnak, főleg azért, mert az NSZK minden bizonnyal garantálja majd a gazdasági rendet. Emellett, ha létrejön az egységes Németország, a japánok már benn is vannak az új piacon.+++
1990. február 12., hétfő 16:06
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|