|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Radikális Párt közleménye
"Az utcai propaganda nem lehet a Magyar Hirdető monopóliuma.
Indokoltnak látjuk ugyanakkor, hogy az általuk üzemeltetett
hirdetőoszlopokat mások ne ragasszák össze. Értékes épületek falát
más okból kell megkímélni. Ellenben az önmagában amúgy is ronda
építkezési palánkok falragaszokkal történő befedése bárkinek joga,
ennek kisajátítása értelmetlen.
A helyi tanácsok elsősorban ne a tiltást, hanem a lehetőségeket
fogalmazzák meg."
SZER:
Für Lajos ökumenikus megemlékezésen, Kiskunmajsán
"A kiskunmajsai zsidó temető helyreállításának gondolata
tavaly, 1988. március 7-ikén született meg. Ugyanekkor egy
falugyűlést tartottak itt Kiskunmajsán, és egyik tagunk, Faludy Éva
- aki apai ágon maga is zsidó származású - vetette fel, hogy nemcsak
két katolikus temető van a faluban, hanem van egy harmadik is: a
zsidó temető. Tekintettel arra, hogy már zsidók alig-alig vannak
ebben a faluban, ez a temető a legelhanyagoltabb. Ezt követően
másnap határoztuk el a helyi Demokrata Fórum gyűlésén, hogy
megpróbáljuk helyrehozni ezt a temetőt. Megpróbáljuk helyrehozni
apáink mulasztását."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. december 12., kedd - A kormány jövő évi gazdasági programjáról, a költségvetés tervezetéről, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésről szóló törvényjavaslatról tárgyalt keddi ülésén az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. Az építési bizottság hétfői üléséhez hasonlóan a képviselőknek ez a csoportja is zárt ajtók mögött kezdte meg munkáját, s a történtekről nem tájékoztatták az újságírókat.
A kormány gazdasági programjáról, az állami költségvetés tervezetéről már a meghívottak és az újságírók jelenlétében tanácskoztak a képviselők. Az elnöklő Vida Kocsárd (Somogy megye) elöljáróban megjegyezte: a jelenlegi Országgyűlés legnehezebb és legkeservesebb ülésszaka lesz a mostani, mert e két téma kapcsán tekintettel kell lennie egyrészt az ország kormányozhatóságának fenntartására, másrészt pedig százezrek, milliók sanyarú helyzetére. A képviselőknek ugyanakkkor arra is figyelemmel kell lenniük, hogy ma kiszámíthatatlan a tömegek reakciója, ha életviszonyaik további romlásáról van szó. Márpedig mint Kollarik Istvánnak, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének beszámolójából kitűnt, hogy a lakosság életkörülményei általában jövőre sem javulnak, sőt tovább nehezednek. A kormány jövő évi gazdaságpolitikai programjáról szólva Kollarik István rámutatott: ez a koncepció már nem azonos azzal, mint amiről korábban mondták el véleményüket a képviselők. Hogy ez mennyire igaz, jelzi az is, hogy az új anyag a korábbiaknál szigorúbb feltételeket támaszt a gazdasággal szemben, s további megszorításokat tartalmaz. Mint mondotta: a korábbiaknál is szigorúbb követelmények nem egyszerűen a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások következményei. Abból a felismerésből fakadnak, hogy a gazdaság krízishelyzetben van, s már elkereülhetetlenek a kemény döntések. A kormány manőverezési lehetősége a gazdaságpolitikában szinte a nullával egyenlő. Az új program szerint a dollárelszámolású fizetési mérleg hiánya az eredeti előirányzathoz viszonyítva mintegy 100-150 millió dollárral kisebb lesz jövőre. A kormány a rubelelszámolású fizetési mérlegben pedig nullszaldós eredménnyel számol. Ez azt jelenti, hogy míg a rubelelszámolású import 4 százalékkal mérséklődne, addig az exportnak 20 százalékkal kell csökkennie. E cél elérése érdekében az OT elnökhelyettese nem tartotta kizártnak, hogy jövőre év közben is sor kerülhet adminisztratív intézkedésekre. (folyt.köv.)
1989. december 12., kedd 17:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (2. rész)
|
Az új változat a költségvetés hiányát 15 milliárd forint helyett 10 milliárd forintban szabja meg az állami támogatások mérséklése révén. A fogyasztói árszint is a korábbi elgondolásoknál 4-5 százalékkal magasabban, 19,5 százalékkal nő 1990-ben. Az áremelkedések Kollarik István szerint az élelmiszereknél, a közüzemi szolgáltatásoknál, a személyszállításnál, az energiafelhasználásnál és a lakáshasználati költségeknél várhatók elsősorban. Az infláció csak akkor lesz tartható a tervezett keretek között, ha a bérek 17 százaléknál nem nőnek jobban. Az előzetes számítások szerint a reálbérek 2,5 százalékkal, a reáljövedelmek pedig 1-1,5 százalékkal csökkennek. Ehhez kapcsolódik a 38 milliárd forint összegű szociálpolitikai intézkedési csomag, amiből az OT elnökhelyettesének elmondása szerint 33 milliárd forintot fordítanának az árnövekedések ellentételezésére, 1 milliárd forintot a családi pótlék állampolgári jogon való kiterjesztésére, és 4 milliárd forintot a tanácsok helyi szociális keretének bővítésére. Kollarik István az átdolgozott kormányprogrammal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az kiegészült a kormány első félévi részletes intézkedéstervével. A cél a fizetésképtelenség vagy a fizetési átütemezés elkerülése, mert ellenkező esetben az infláció mértéke a 30-50 százalékot is elérhetné. Mindehhez Nagy István pénzügyminiszter-helyettes hozzátette: a követendő gazdaságpolitikában nincs más reális alternatíva. A konkrét intézkedésekről szólva pedig kiemelte, hogy a kormány jövőre szociálpolitikai célokra az eredetileg számítottnál hárommilliárd forinttal többet irányoz elő, így a nyugdíjak januárban, egy lépcsőben 800 forinttal emelhetők, míg a családi pótlék havonta gyermekenként 300 forinttal nőne. A jövő évi költségvetésben az állami támogatások összege az eredetileg számított 30 milliárd forint helyett 40 milliárd forinttal csökkenne. Ebből a fogyasztókat közvetlenül csak a víz- és csatornadíjak emelése, a lakáshitelekhez, a lakóházak fenntartásához folyósított állami támogatás csökkentése érinti. A régi hitelekhez kapcsolódó állami terheket 17 milliárd forinttal, a lakóházak fenntartásához adott támogatást pedig 5 milliárd forinttal mérsékelnék jövőre, míg az új lakásépítési, -vásárlási hitelekhez az ideinél 11 milliárd forinttal több támogatást nyújtana az állam. (folyt.köv.)
1989. december 12., kedd 17:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (3. rész)
|
A miniszterhelyettes megjegyezte: a versenyszektorban egyetlen veszteséges vállalatot sem támogat a költségvetés. A bérliberalizációról pedig úgy nyilatkozott: a kormány nyitott a téma újratárgyalására, de álláspontja e kérdésben nem változott. A bizottság tagjai megegyeztek abban, hogy e kérdésekben nem foglalnak állást, mert a jövő heti ülésszakig még változhatnak az előterjesztésben szereplő számok. Polgárdi József (Pest megye) képviselő a jövő évi költségvetés újabb változatával sem értett egyet. Különösen az áremelkedéshez kapcsolódó ellentételezéseket kevesellte. Véleménye szerint a 4500, de legalább a 4000 forint alatti jövedelemmel rendelkező nyugdíjasoknak legalább havi 1000 forint emelésre lenne szükségük, a családi pótlékot pedig 400 forinttal kellene növelni. Ez számításai szerint 5 milliárd forint többletkiadást jelentene a költségvetésnek, s abban biztos, hogy fellelhető még ennyi tartalék. Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) arra figyelmeztetett, hogy mivel nálunk még nincs piacgazdaság, ezért a szabad árak is másként viselkednek. Felhívta a kormányzat figyelmét arra, hogy tegyenek meg mindent a felszabadított árak normális mederben tartásáért. (folyt.köv.)
1989. december 12., kedd 17:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (4. rész)
|
A vitában a képviselők azt is felrótták a kormány tagjainak, hogy még mindig nem elég őszinték a Parlamenttel szemben. A legutóbbi ülésen ugyan bejelentették, hogy az államháztartás halmozott adóssága 1100 milliárd forint. De alig néhány napra rá a televízióból derült ki, hogy a költségvetési mérleg hiánya az idén nem 21 milliárd forint lesz, hanem 49. A jelenlegi kormányprogramban már kevesen hisznek. A Grósz-kormány hároméves stabilizációs és kibontakozási programot dolgozott ki, ám az nem valósult meg. Németh Miklós a liberalizálás jegyében alakította át a gazdasági programot, s most egy újabb program kerül terítékre. Egyes szakértők szerint továbbra is mintegy 10 esztendő kell ahhoz, hogy Magyarország kilábalhasson a válságból. Nagy István pénzügyminiszter-helyettes elmondta: a pénzügyi kormányzat korábban is tájékoztatta a képviselőket arról, hogy az idénre tervezett 21 milliárd forintos költségvetési hiány mellett jelentős úgynevezett pénzforgalmi áthúzódással is kell számolni. A kormány most nem tett mást, mint ezt a bizonyos, jövőre átcsúsztatandó tételt már az idén elszámolta a tiszta kép kialakítása érdekében. A képviselők a választ elfogadták. Ezután Dunai Imre kereskedelmi államtitkár röviden tájékoztatta a bizottságot a kereskedelmi ágazat idei teljesítményéről, jövő évi terveiről. Elmondta, hogy az utóbbi hónapokban megtorpanás tapasztalható a rubel- és dollárelszámolású importban egyaránt. Ennek oka, hogy a szigorú pénzgazdálkodás következtében a vállalatok a korábbinál kevesebb pénzzel rendelkeznek, s ugyanakkor az importliberalizáció is érezteti kedvező hatását. A korábbi évekkel ellentétben az idén már nem hozzák előre beszerzéseiket a vállalatok. Úgy tűnik, az idegenforgalmi kiadások végül is a vártnál kisebb mértékben haladják meg a bevételeket. Így a hiány várhatóan 400 millió dollár lesz. Az utobbi két hónapban - a kormányintézkedések hatására - jelentősen csökkent a lakosság devizavásárlása. A vitában Hellner Károly (Budapest) azt tudakolta, vajon a szocialista partnerek idei személygépkocsi-szállítási elmaradásai jövőre pótolhatók-e. (folyt.köv.)
1989. december 12., kedd 17:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (5. rész)
|
A képviselő szerint a kontingenshez képest 8 ezer Lada és 4 ezer kis Polski személyautóval érkezik kevesebb az idén. Dunai Imre elmondta: nincs remény a lemaradások pótlására. Sőt valószínűleg jövőre tovább romlik a személygépkocsi-ellátás szocialista gyártmányokból. A kereskedelmi bizottság a tájékoztatót elfogadta. Ezután Nagy István pénzügyminiszter-helyettes ismertette a fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésről szóló törvényjavaslatot. Elmondta, a már meglévő jogszabályt foglalták törvénybe, mégpedig a képviselők kezdeményezésére. Egyetlen vitatott kérdés van csupán: a törvényben termékenként rögzítsék-e a fogyasztási adó és árkiegészítés mértékeit, vagy csak az ebből adódó bevételek és kiadások összértékét határozzák meg: a kormány az utóbbi megoldást támogatja, mivel ellenkező esetben a Parlament magára vállalná az egyes termékek árainak meghatározását is. Hellner Károly nem értett egyet az érveléssel. Szerinte meglehetősen jelentős költségvetési bevételekről, illetve kiadásokról van szó ahhoz, hogy a részletek meghatározását továbbra is a kormányra bízzák. Jövőre a fogyasztási adóbevétel 116 milliárd forint lesz, míg a támogatás eléri a 39 milliárd forintot. Nem helyeselhető - mondotta -, hogy kitöltetlen csekket állítsanak ki a kormány számára. A bizottság végül is úgy foglalt állást, hogy a törvényben a fogyasztási adó és támogatás termékenkénti konkrét mértékeit is szabályozni kell. (MTI)
1989. december 12., kedd 17:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Egészségügyi Kerekasztal - állásfoglalás az egészségügy finanszírozásáról (2. rész)
|
Ebből az alkalomból Veér András professzor, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az MTI-nek kifejtette: bizonytalannak látszott a kialakulatlan politikai helyzetben, s a költségvetés problémái miatt az egészségügy finanszírozásának kérdése. Azért kezdeményezte az Orvosi Kamara a kerekasztalt, hogy a különböző pártok képviselőivel, az Egészségügyi Minisztériummal, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósággal, az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságával egy olyan közös javaslatot tegyen, ami biztosítja az egészségügy finanszírozását az elkövetkezendő években. A kerekasztal a későbbiekben megvitatja az egészségügyi intézmények szervezeti felépítését. Egészen más egészségügyi struktúrát képzelnek el, amiben az önkormányzatoknak és a tulajdonnak sokkal nagyobb a szerepe, mint a jelenlegi központi állami intézmények szervezetének. A központi irányítás helyett közösségek, falvak, városok, megyék felügyelnék az egészségügyi intézmények munkáját. Csehák Judit miniszterasszony az MTI kérdésére válaszolva elmondotta: a Magyar Orvosi Kamara egész eddigi tevékenysége segítette a minisztérium munkáját. Ennek a fórumnak általa kezdeményezett összehívása hozása rendkívül jelentős, hiszen a különböző pártok, a minisztérium és az orvoskamara képviselői vitatkoztak, gondolkodtak együtt az egészségügy érdekében, s alakítottak ki közös álláspontjukat a beteg emberért. A miniszterasszony fontosnak vélte kiemelni, hogy a kerekasztal képviselői nemcsak a korszerű egészségügyről, hanem a társadalombiztosítás érdekeiről is gondolkodtak. Mint elmondotta, az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottsága december 13-án vitatja meg a kérdéskört. Végezetül hangoztatta: miután az egészségüggyel kapcsolatosan igen sok fenntartás fogalmazódik meg az orvostársadalomban - s a lakosság körében is -, fontosnak tartja, hogy a szakma képviselői egyetértésre jutottak a különböző pártok képviselőivel. (MTI)
1989. december 12., kedd 18:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|