![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Magyar Radikális Párt közleménye
"Az utcai propaganda nem lehet a Magyar Hirdető monopóliuma.
Indokoltnak látjuk ugyanakkor, hogy az általuk üzemeltetett
hirdetőoszlopokat mások ne ragasszák össze. Értékes épületek falát
más okból kell megkímélni. Ellenben az önmagában amúgy is ronda
építkezési palánkok falragaszokkal történő befedése bárkinek joga,
ennek kisajátítása értelmetlen.
A helyi tanácsok elsősorban ne a tiltást, hanem a lehetőségeket
fogalmazzák meg."
SZER:
Für Lajos ökumenikus megemlékezésen, Kiskunmajsán
"A kiskunmajsai zsidó temető helyreállításának gondolata
tavaly, 1988. március 7-ikén született meg. Ugyanekkor egy
falugyűlést tartottak itt Kiskunmajsán, és egyik tagunk, Faludy Éva
- aki apai ágon maga is zsidó származású - vetette fel, hogy nemcsak
két katolikus temető van a faluban, hanem van egy harmadik is: a
zsidó temető. Tekintettel arra, hogy már zsidók alig-alig vannak
ebben a faluban, ez a temető a legelhanyagoltabb. Ezt követően
másnap határoztuk el a helyi Demokrata Fórum gyűlésén, hogy
megpróbáljuk helyrehozni ezt a temetőt. Megpróbáljuk helyrehozni
apáink mulasztását."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Folytatódott a politikai párbeszéd-sorozat a Parlamentben (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. december 9., szombat - Az Országgyűlés és a kormány, illetve az érdekképviseleti szervek vezető személyiségei ültek tárgyalóasztalhoz szombaton a Parlamentben - folytatva azt a tanácskozás-sorozatot, amelynek célja a lehető legszélesebb körű konzultáció az ország jövőjét érintő legfontosabb politikai és gazdasági kérdésekről.
Az Országgyűlés és a kormány tárgyaló küldöttségei - élükön Fodor Istvánnal, a Parlament megbízott elnökével és Németh Miklós miniszterelnökkel - elsősorban az 1990. évi költségvetésről, a lakásgazdálkodással, a lakbérrendszerrel, a lakásépítési kölcsön kamataival, továbbá a társadalombiztosítással összefüggő intézkedési tervekről, törvényjavaslatokról cseréltek véleményt az érdekképviseleti szervekkel. Emellett szót váltottak arról is: mikorra tűzzék ki az országgyűlésiképviselő-választásokat, s ennek függvényében hogyan folytatódjék a törvényhozói munka. Az eszmecserén az Agrár Szövetség, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Hazafias Népfront, a KIOSZ, a KISOSZ, a Magyar Gazdasági Kamara, az OKISZ, a SZOT, a SZÖVOSZ, a Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetsége, a TOT, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Vállalkozók Országos Szövetsége vezető képviselői vettek részt. Fodor István a tanácskozást megnyitó bevezetőjében utalt rá: a feladat szokványos, ám a kialakult politikai és gazdasági helyzet korántsem tekinthető annak. Jövőre ugyanis mindenképpen lejár az Országgyűlés és a kormány mandátuma, viszont a választások ezúttal egy új hatalmi struktúra működésének kezdetét jelentik. A gazdaság állapota pedig parancsolóan követeli olyan intézkedések törvénybe iktatását, amelyek a társadalom eddig is erősen igénybe vett tűrőképességét további próbának vetik alá. A választásokig hátralévő időszakban tehát az Országgyűlésnek e körülményeket figyelembe véve kell felelős döntéseket hoznia - mondotta. Ezt a felelősséget azonban sem a Parlament, sem a kormány nem kívánja áthárítani senkire, mégis azt tartja célszerűnek, hogy a döntéselőkészítés folyamatába bevonja mindazokat a politikai erőket, amelyek a választások után a hatalmat gyakorló testületek bázisát alkotják majd, illetve különböző társadalmi csoportok, rétegek érdekeit képviselik. A zárt ajtók mögött lezajlott tanácskozásról ismét az Országgyűlés és a kormány szóvivői adtak tájékoztatást, ezúttal azonban már a tárgyaló felek bevonásával. (folyt. köv.)
1989. december 9., szombat 18:34
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Folytatódott a politikai párbeszéd-sorozat a Parlamentben (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Az elhangzottakból kitűnt: a szombati eszmecserén elsősorban a gazdaság talponmaradását szolgáló intézkedési tervekről esett szó. A kormány elnökének és jelen lévő tagjainak a helyzet értékelését is tartalmazó beszámolóját az érdekképviseleti szervek kritikusan közelítették meg, s lényegében inkább tudomásul vették, semmint igazán egyetértettek volna a tervezett intézkedésekkel. Ezeket az intézkedéseket a jövő évi költségvetés foglalja keretbe. Közöttük szerepel a támogatások leépítése, a szükségszerű áremelések, a szerkezetátalakítás, a veszteséges vállalatok felszámolásának haladéktalan megindítása, a lakásfinanszírozás új rendszere. Ezek a lépések óhatatlanul együtt járnak egy erőteljes inflációs nyomással, és tagadhatatlanul - közvetlenül vagy közvetve - megrázkódtatást okoznak az egyes embereknek, a családoknak, az egész országnak. Hiszen jövőre például a munkanélküliek száma 40-50 ezerre növekszik - ez kétszerese az ideinek. Bár ez a szám százalékarányosan nem jelentős, mégis súlyos gondot okoz, mivel bizonyos ágazatokra, régiókra koncentrálódik. Olyan krízisköltségvetési tervezet készült tehát, amely először néz szembe a realitásokkal. A tanácskozáson a legnagyobb figyelmet a bérgazdálkodás kérdéseinek szentelték. A kormány rugalmasan reagált a teljes bérliberalizálást szorgalmazó javaslatokra. Azokat már csütörtökön megtárgyalja az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága, s ha megalapozottak, bekerülnek a törvénytervezetbe is. Itt arról van szó - miként a javaslattevő Magyar Gazdasági Kamara képviselői elmondták -, hogy a teljes bérliberalizálás 10-11 milliárd forinttal csökkentené a költségvetési bevételeket, ez azonban ellensúlyozható azzal, ha a vállalatok árbevételeikből bizonyos - 0,25 - 0,3 - százalékot befizetnek. Hozzátették: a 10-11 milliárd forint egyébként nem mérhető azokhoz a károkhoz, amelyeket a kötött bérgazdálkodás okoz. A szóvivői tájékoztatón kiderült, hogy a VOSZ a bérliberalizálás elvével ugyan egyetért, de a kamara megoldási javaslatával már nem, azt határozottan ellenzi, mert szerinte lényegében az adóemelés legrosszabb fajtái közé tartozik. A másik súlyponti kérdés a lakásgazdálkodás koncepciója volt. Ezzel összefüggésben főként kifogások hangzottak el. Így például az, hogy az ingatlankezelési struktúra változatlanul hagyása mellett bármilyen kitűnő koncepció is csak a pénzt töltögeti egy lyukas erszénybe; hogy a lakásépítési kölcsönök kamatainak emelése egyoldalú szerződésszegés, amely semmiképpen nem lehet igénybe vehető eszköz. (folyt.köv.)
1989. december 9., szombat 18:40
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Folytatódott a politikai párbeszéd-sorozat a Parlamentben (3. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Szorgalmazták azt is, hogy a lakásszerzés és -fenntartás egyre növekvő terhei valamilyen formában épüljenek be a bérekbe. A körvonalazott kormányprogram ellenlábasa a VOSZ és a SZOT volt. A VOSZ például veszélyesnek minősítette azt a kormányretorikát, hogy jelenleg az egyetlen igazán preferált terület a vállalkozás, mert szerinte a valóság ennek éppen ellenkezője. A SZOT szerint pedig a kormány a korábban vitatott terveit ismételte meg, immár az IMF-fel a háta mögött. Így a SZOT fenntartja eddig is hangoztatott véleményét, az azonnali válságmenedzselés szükségességét és stratégiát dolgoz ki válaszul a kormányintézkedésekre. Többen említették, hogy nagyon kevés szó esett az infláció elleni határozott lépésekről; a SZOT képviselője úgy fogalmazott: ez alapvető hiányossága a költségvetésnek. A politikai kérdésekben viszont konszenzus alakult ki. Mindenki egyetértett azzal, hogy előbbre kell hozni az országgyűlésiképviselő-választásokat, s azokat március második felében célszerű megtartani. Az az egységes vélemény alakult ki, hogy a Parlamentnek is, a kormánynak is teljes értékű munkát kell végeznie mindaddig, amíg utódja el nem foglalja a helyét. Az érdekképviseleti szervek is szorgalmazták a pártok által pénteken javasolt jogszabályok megalkotását, kiegészítve a társadalombiztosításról, valamint az érdekképviseletekről szóló törvényekkel. A pártokhoz hasonlóan ugyancsak igényelték, hogy a kormánnyal és az Országgyűléssel folytatott konzultáció rendszeres és folyamatos legyen. (MTI)
1989. december 9., szombat 18:44
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|