|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Radikális Párt közleménye
"Az utcai propaganda nem lehet a Magyar Hirdető monopóliuma.
Indokoltnak látjuk ugyanakkor, hogy az általuk üzemeltetett
hirdetőoszlopokat mások ne ragasszák össze. Értékes épületek falát
más okból kell megkímélni. Ellenben az önmagában amúgy is ronda
építkezési palánkok falragaszokkal történő befedése bárkinek joga,
ennek kisajátítása értelmetlen.
A helyi tanácsok elsősorban ne a tiltást, hanem a lehetőségeket
fogalmazzák meg."
SZER:
Für Lajos ökumenikus megemlékezésen, Kiskunmajsán
"A kiskunmajsai zsidó temető helyreállításának gondolata
tavaly, 1988. március 7-ikén született meg. Ugyanekkor egy
falugyűlést tartottak itt Kiskunmajsán, és egyik tagunk, Faludy Éva
- aki apai ágon maga is zsidó származású - vetette fel, hogy nemcsak
két katolikus temető van a faluban, hanem van egy harmadik is: a
zsidó temető. Tekintettel arra, hogy már zsidók alig-alig vannak
ebben a faluban, ez a temető a legelhanyagoltabb. Ezt követően
másnap határoztuk el a helyi Demokrata Fórum gyűlésén, hogy
megpróbáljuk helyrehozni ezt a temetőt. Megpróbáljuk helyrehozni
apáink mulasztását."
|
|
|
|
|
|
|
Sevardnadze - De Michelis (1.rész)
|
Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti:
Róma, 1989. november 30. csütörtök (MTI-tud) - A külügyminiszterek évente két alkalommal rendszeresen találkoznak a jövőben, és szovjet-olasz munkabizottságokat állítanak fel a különböző nemzetközi kérdések közös megvizsgálására, a nézetek egyeztetésére. De Michelis a jövő év elején Moszkvába utazik az első ilyen találkozóra - ebben állapodott meg egymással Eduard Sevardnadze és Gianni De Michelis, a két külügyminiszter azokon a tárgyalásokon, amelyeket Gorbacsov és az olasz vezetők csúcsszintű megbeszélései mellett folytattak.
Az olasz diplomácia nagy sikernek tekinti az állandó párbeszéd intézményesítését a Szovjetunióval, Olaszország növekvő nemzetközi szerepének elismeréseként. A szovjet-olasz külügyminiszteri megbeszélésen - a külügyi szóvivők tájékoztatása szerint - európai és közel-keleti kérdések kerültek szóba. Sevardnadze nagy nyomatékkal adott hangot a szovjet aggodalmaknak, amelyeket a német egyesülésnek Bonn általi napirendre tűzése váltott ki. ,,Komoly veszély az európai közeledés és enyhülés számára a német újraegyesülés felvetése,, - jelentette ki a szovjet diplomácia vezetője, hozzátéve: Kohl kancellár tízpontos tervét jó lenne tizenegyedik ponttal is kiegészíteni, hogy tudniillik az NSZK nem törekszik az 1937-es német határok visszaállítására. (A karlsruhei alkotmánybíróság 1972-ben hozott végzése szerint ,,nem alkotmányellenes az NSZK részéről a törekvés a volt határok visszaállítására,,.) Sevardnadze rámutatott: ,,Ha a határokat kezdjük megkérdőjelezni, azonnal ütköznek a lengyel, csehszlovák, szovjet és más érdekek Kelet-Európában. A német kérdés csakis európai keretbe helyezve oldható meg.,, Az európai közeledés és egység lassú folyamat eredménye lehet - fejtette ki a szovjet külügyminiszter -, amelynek szakaszait nem lehet átugrani. ,,A realitásokat figyelembe kell venni, s ezek jelenleg még a következők: Európa két szövetségi rendszerre oszlik, a jelenlegi határokat a helsinki Záróokmány szavatolta és két Németország van.,, Olasz részről osztották ezeket az aggodalmakat, ám De Michelis hozzáfűzte: a német kérdés hosszú távon aligha kerülhető meg, és ,,kis erőfeszítéssel és képzelőerővel az európai közös ház keretébe lehet azt illeszteni,,. (folyt.)
1989. november 30., csütörtök 13:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Sevardnadze - De Michelis (2.rész)
|
Egyetértés mutatkozott a megbeszéléseken abban, hogy ez a közös ház a kétoldalú és regionális együttműködések fokozásával közelíthető lépésről lépésre. Példa értékűnek mondták a Budapesten elindított olasz-osztrák-magyar-jugoszláv négyes együttműködési tervet. Sevardnadze tetszéséről és egyetértéséről biztosította ezt a kezdeményezést. Az európai megosztottság felszámolása érdekében legfontosabb a bécsi értekezleten mielőbb megállapodást elérni a hagyományos fegyverzetek csökkentéséről. Ezt követően akár még 1990-ben újabb helsinki értekezletet (Helsinki-2) lehetne összehívni, most már az együttműködés konkrétabb kidolgozására - javasolták szovjet részről. A földközi-tengeri térséggel kapcsolatban a szovjet diplomácia megismételte azt a javaslatot, hogy kezdjenek tanácskozást a földközi-tengeri flották kivonásáról (vagy legalább csökkentéséről). Olasz részről azonban elhárították ezt a javaslatot, mert az kizárólag a NATO hatáskörébe tartozik, nem kétoldalú megbeszélésekre. Közösnek mutatkozott viszont az aggodalom a közel-keleti konfliktus elhúzódása miatt. Nyomást kell gyakorolni minden oldalról a felekre mielőbbi tárgyalások érdekében - hangoztatták. Libanonnal kapcsolatban a szovjet szóvivő azt mondta, hogy Szíria pozitív szerepet tölt be az országban és nem óhajt örökre ottmaradni.+++
1989. november 30., csütörtök 13:45
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|