Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - harmadik nap (27. rész)
Tollár József (Zala m., 6. vk.), a Kanizsa Bútorgyár igazgatója ------------- elmondotta, hogy az előterjesztett adótörvény-javaslatokkal nem ért egyet. Azt javasolta, hogy azokat két olvasásban tárgyalja a Parlament, és elfogadásukra csak decemberben kerüljön sor. Véleménye szerint ugyanis meglehetősen nagy tartalékok vannak még a költségvetésben. Több mint 100 milliárd forintra becsülte ezeket a mozgósítható tartalékokat. Elmondotta, hogy az egész költségvetési rendszert továbbra is áthatja a fiskális szemlélet. Így az adórendszer továbbra sem ösztönző, a teljesítményekre hátrányosan hat. Javasolta, hogy a költségvetés igazgatás jellegű kiadásait a pénzügyi kormányzat drasztikusan csökkentse. Ennek érdekében jövőre az állami igazgatásban 60 százalékos létszámleépítést kellene végrehajtani. Felvetette azt is, hogy gyorsítani kellene a mesterségesen felduzzasztott megyei apparátusok létszámának csökkentését. Ugyancsak szükségesnek taartotta azt is, hogy a társadalmi szervezetek vagyonát teljes egészében államosítsák. Az ebből származó bevételt a költségvetési egyensúly javítására lehetne felhasználni. Szatmári Lajos (Veszprém m., 6. vk.), a Veszprémi Szénbányák -------------- várpalotai üzemének főaknásza szerint nyilvánvaló, hogy mindenki számára egyformán jó adórendszert nem lehet alkotni, de az is látszik: a bérből és fizetésből élők nem tudnak meggazdagodni, az ügyeskedők azonban igen. Tapasztalatai szerint az egyszerű emberek számára érthetetlen, bonyolult az adó kiszámításának menete. Ráadásul visszatartja a teljesítményeket, s költséges apparátust igényel - fölöslegesen. Véleménye szerint olyan adórendszert kell fenntartani, amely nem veszélyezteti az ország gazdasági és politikai stabilitását. Éppen ezért számára elképzelhetetlen, hogy az egy év alatt bevezetett adórendszert majd három évig, lépésenként fogják korszerűsíteni. Fontosnak tartotta, hogy a különböző észrevételekkel, módosítási javaslatokkal érdemben és azonnal foglalkozzon az Országgyűlés. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a különféle bérpótlékokat - beleértve a veszélyességi és földalatti pótlékokat, illetve a kohászatban ismert melegüzemi pótlékot is - nem szabad a többi jövedelemmel összevontan adóztatni. Ez ugyanis azt jelentené, hogy teljesen megszűnne a nehéz és veszélyes munkák anyagi, erkölcsi elismerése. (folyt.köv.) 1989. november 23., csütörtök 17:19
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »