Rendszerváltás és az MTI

	Az Országos Érdekegyeztető Tanács közleménye (1. rész) (OS)
1990. március 11., vasárnap - 1. A SZOT kezdeményezésére a kormány tájékoztatta az OÉT tagjait a rubel elszámolású export alakulásáról és foglalkoztatási hatásairól. A szovjet és magyar szakértők várhatóan 1990. március első felében zárják le tárgyalásaikat. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a korlátozásokra a KGST partnerek, elsősorban a szovjet gazdaság bizonytalanságai és a kereskedelmi mérlegek kiegyensúlyozatlansága miatt került sor. A kialakult helyzet valószínűsíti, hogy a foglalkoztatási feszültségek a tervezettet globálisan és strukturálisan egyaránt jelentősen meghaladják, bár a számszerű értékelésben eltértek a vélemények. A kormány képviselője vállalta, hogy a tárgyalások eredményeiről tájékoztatja az OÉT-t, és a témát minisztertanácsi ülésen is napirendre tűzi. Az OÉT tagjai megállapodtak abban, hogy a kormányközi egyeztetést és megállapodást követően március 14-ig el kell készíteni a gazdasági és foglalkoztatási következményekre vonatkozó számításokat - figyelembe véve a termelési kooperációs kapcsolatokat is -, és a helyzetről tájékoztatni kell az érintett gazdálkodókat, érdekképviseleteket, amely alapján javaslatot készítenek a megoldásra. 2. Az OÉT elfogadta a kormány előterjesztését a sorkatonák és a gyermekgondozási szabadságon lévők munkajogi védettségének növeléséről. Eszerint, ha a sorkatonai szolgálatát töltő, vagy gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó munkaviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt megszűnik, akkor a munkáltató a dolgozó részére 3 havi átlagkeresetének, de legalább a munkaviszony megszűnésekori minimális bér háromszorosának megfelelő összeget köteles fizetni. Ugyanakkor a KIOSZ kifogásolta, hogy ez az összeg a kisiparos, kiskereskedő munkáltatókat is terhelje. Ezt a térítést a Foglalkoztatási Alap terhére, az állandó lakóhelye szerint illetékes munkaerő-közvetítő szervnél az a dolgozó is igényelheti, akinek sorkatonai szolgálata, illetve gyermekgondozásra kapott fizetés nélküli szabadsága a rendelet hatálybalépését követően jár le, de utolsó munkáltatója még a rendelet hatálybalépését megelőzően jogutód nélkül megszünt. Az elhangzott észrevételek alapján a kormány megígérte, hogy az előterjesztéssel nem érintett, felmondási tilalom alá eső dolgozókra vonatkozóan március 14-ig hasonló szabályozást terjeszt elő. A SZOT kezdeményezésére az érdekképviseleti szervezetek javasolták, hogy a kormány vizsgálja felül a dolgozó részére fizetendő térítés számításának módját és a KIOSZ által felvetett problémát. (folyt. köv.) 1990. március 11., vasárnap 18:05
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országos Érdekegyeztető Tanács közleménye (2. rész) (OS)
3. Az OÉT áttekintette a vezetői érdekeltségi rendszer aktuális kérdéseit. Szükségesnek tartja, hogy valamennyi munkáltató szigorúan szerezzen érvényt a kifizetendő vezetői prémium nagysága és a tényleges teljesítmények közötti kapcsolatnak. Az 1989. év után járó prémiumok jóváhagyása, illetve a feladatok teljesítésének értékelése során a munkáltatók ne tévesszék szem elől az ÁBMH és a Gazdasági Vezetők Érdekképviseleti Szervezete (GÉSZ) által 1989 őszén kialakított ajánlásokat (Munkaügyi Közlöny 1990/2. szám), amely a fenti elvek figyelembevételével a vezetői prémiumok kívánatos nagyságát az alapbérek kétszeresében rögzítette. Az 1990. évben kialakuló esetleges szélsőségek elkerülésére az OÉT - a GÉSZ véleményét is figyelembe véve - ajánlja a munkáltatóknak, hogy a magasabb vezetőállásúak alapbérnövekedése ne haladja meg az általuk irányított vállalat átlagos bérnövekedésének mértékét, s egyben javasolja a munkáltatóknak, hogy a prémium felső határaként az alapbér 150 százalékának megfelelő összeget rögzítsenek. A kormány saját hatáskörben gondoskodik arról, hogy az ajánlás az államigazgatási irányítású vállalatoknál maradéktalanul érvényesüljön. Az ipari, a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezetek képviselői - mivel a szövetkezeteknél van természetes tulajdonos - az ajánlást csak részben fogadták el: az alapbérre vonatkozó javaslatnak az OKISZ, a MOSZ és a SZÖVOSZ érdekképviseleti körére való kiterjesztésével nem értettek egyet. Az OÉT javasolja, hogy a vállalati vezetőkhöz hasonló jövedelmű, más társadalmi rétegek is tanúsítsanak önkorlátozást. A Magyar Gazdasági Kamara kezdeményezésére az érdekképviseleti szervezetek jogszabály-módosítást javasoltak: ahol a gazdálkodó szervezet jövedelemviszonyai a 13. havi fizetés bevezetését lehetővé teszik, ott azt a szervezet elsőszámú vezetője is kaphassa meg. A kormány a javaslatot március 14-ig megvizsgálja. 4. Az OÉT a szakértői bizottságok vizsgálati anyaga alapján megtárgyalta az Egercsehi és Recsk, Bátonyterenye, valamint Ózd térségek foglalkoztatási helyzetét. E térségekben a jelentős létszám-leépítések miatt kialakult problémák a foglalkoztatáspolitika normatív eszközeivel nem kezelhetők. Ezért az OÉT mindhárom térséget foglalkoztatási szempontból kritikus körzetté nyilvánította. (folyt. köv.) 1990. március 11., vasárnap 18:08
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országos Érdekegyeztető Tanács közleménye (3. rész) (OS)
A Minisztertanács az OÉT javaslata alapján dönt majd arról, hogy e térségekben a foglalkoztatási gondok enyhítéséhez többlettámogatásként a Foglalkoztatási Alapból mekkora összeg használható fel. 5. A SZOT kezdeményezte a textil-, a textilruházati, valamint a bőr-, szőrme- és cipőiparban a bérliberalizálás kísérleti bevezetését. Az OÉT tagjai - a kormány kivételével - a javaslatot támogatták. A kormány a korábbi OÉT megállapodásban rögzített kedvezmények körét nem kívánta bővíteni, és a parlament által elfogadott bérmechanizmusra hivatkozva, a javaslatot elutasította. Az érdekképviseleti szervezetek úgy foglaltak állást, hogy az Országgyűlés következő ülésszakán a könnyűipari ágazatokra vonatkozó bérliberalizálási javaslatot terjesztenek elő. A SZOT kezdeményezte a gyógyszertári központokra, a gyógyszer-nagykereskedelmi és egyes egészségügyi cikkeket gyártó vállalatokra a közszolgáltatóknál alkalmazott adókedvezmények kiterjesztését. A munkáltatói érdekképviseleti szervek a SZOT kezdeményezését támogatták. A kormány vállalta, hogy a közeljövőben esedékes gyógyszeráremeléssel összefüggésben - a kialakuló jövedelmi viszonyok alapján - a javaslatot megvizsgálja és álláspontját legkésőbb március 14-ig az OÉT elé terjeszti. 6. Az OÉT a kormány előterjesztése alapján konzultációt folytatott a bérfizetéshez szükséges hitelezés problémáiról. Az OÉT tagjai egyetértettek a kormány elvi javaslatával, hogy a bérfizetésre képtelen vállalat - abban az esetben, ha öncsődöt jelent - külön hitelt kapjon a munkabér kifizetésére. Mivel azonban a vita során még néhány eset megoldatlanságára is fény derült (ilyen például a sorban álló vállalatok bérfizetési problémái), a megoldást tovább kell keresni. 7. Az OÉT meghallgatta a kormány tájékoztatóját a munkaügyi konfliktusok, sztrájkok tapasztalatairól. A kormány kifejezte: tudatában van annak, hogy az áremelések, a romló életkörülmények erősen megterhelik a lakosság tűrőképességét. Természetesnek tekinti, hogy tárgyalásokat folytasson a szakszervezetekkel, valamint a munkáltatói érdekképviseletekkel. Ugyanakkor le kell szögezni: a tárgyalás nem jelent, nem jelenthet mindig sikeres megállapodást. A gazdaság nehéz helyzete, az elfogadott kétségtelenül igen feszített állami költségvetés is mutatja, hogy a kormány - noha elismeri: a társadalom, a különböző rétegek követelései sok esetben indokoltak - források hiányában nem képes ezek kielégítésére. (folyt. köv.) 1990. március 11., vasárnap 18:12
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országos Érdekegyeztető Tanács közleménye (4. rész) (OS)
Ezért is kell, hogy különleges hangsúlyt kapjon az érdekképviseletek és a kormány rendszeres együttműködése, a legkritikusabb problémák feltárása, a legsúlyosabb helyzetben lévők iránti szolidaritás és cselekvés. A béremelések mértékének, arányának megállapítása a gazdálkodó szervezetek feladata. Ennek megfelelően a kormány nem kíván beavatkozni vállalaton belüli elosztási vitákba. Ugyanakkor a kormány nem vitatja a dolgozók jogát, hogy törvényes keretek között mindent tegyenek meg érdekeik érvényesítéséért, a sztrájkot is beleértve. A kormány kész minden követelést megvizsgálni; amennyiben kormányzati hatáskörbe tartozik, tárgyalásokat folytatni, illetve a munkavállalók és a munkáltatók között közvetíteni. Visszautasít azonban minden olyan kezdeményezést, amely elutasítás, vagy részbeni teljesítés esetén néhány napos határidővel azonnali sztrájkkal fenyeget. A kormány nem kívánja elhallgatni azt a tapasztalatát sem, hogy a dolgozók elégedetlenségét kifejező sztrájkok, tömegdemonstrációk mögött több esetben szervezeti érdekek húzódtak meg. A munkaügyi konfliktusok hatásos kezelése előfeltétele a gazdaság hatékony működésének, sőt a gazdasági (és társadalmi) rendszerváltásnak. A konfliktusok kezelhetetlenné válása mindezt rendkívül megzavarná. A kormány tájékoztatóját az OÉT nem vitatta meg. Országos Érdekegyeztető Tanács Titkársága (OS) 1990. március 11., vasárnap 18:15
Vissza »