Rendszerváltás és az MTI

	NSZK: tájékoztatás Genscher moszkvai útjáról (1. rész)
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: Bonn, 1989. december 8. csütörtök (MTI-tud) - Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter tájékoztatta moszkvai tárgyalásairól Helmut Kohl kancellárt. A nyugatnémet sajtó kormánykörökre hivatkozó jelentései szerint a moszkvai megbeszélésekre rányomta bélyegét az a körülmény, hogy a Szovjetunió aggodalommal szemléli az NDK-ban zajló eseményeket. A Süddeutsche Zeitung nyugatnémet diplomáciai köröket idéző beszámolója szerint a moszkvai vezetés súlyos gondban van amiatt, hogy a katonai személyekkel szemben sokasodó tettlegességek nyomán veszélyeztetve látja a szovjet fegyveres erők tagjainak biztonságát az NDK-ban. Az újság továbbá úgy tudja, hogy szovjet részről heves szemrehányasokkal illette Kohl kancellárt Németország-politikai terve miatt. A megfeddés részleteiről azonban nem nyilatkoztak. Főleg Sevardnadze bíráló szavai voltak élesek, amelyeket a TASZSZ hírügynökség Genscher elutazása után tett közzé a második világháború tanulságairól. Ám erről a másnapi Pravda már nem számolt be - jegyezte meg egybehangzóan a Süddeutsche Zeitung és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Handelsblatt vezércikke szerint Genschernek el kellett oszlatnia Moszkvában azt a benyomást, hogy a Kohl-féle terv az európai fejlődés folyamatát gyorsabban akarja előrelendíteni, mint ez a jelenlegi politikai viszonyok között lehetséges és hasznos. Gorbacsov - noha ezt hangosan nem akarja kimondani - elvben egyetért egy olyan koncepcióval, amelynek megvalósítása során, az európai politikai stabilitás céljából hosszú távon tiszteletben tartva a fennálló szövetségeket, kiszélesítik e szövetségek politikai kereteit, s ennek alapján olyan összeurópai építményt alakítanak ki, amelyben még egy egységes német nemzet is helyet kaphatna. A lap szerint azonban Gorbacsov egyáltalán nem is titkolja bajait: helyzetét belülről aláássa, hogy a gazdasági reform működészavarai katasztrofális közellátási ínséggel párosulnak. A volt csatlósállamokban kibontakozott megújulási és szabadságmozgalmak pedig, amelyeket Moszkvából már nem lehet irányítani, felmérhetetlen külpolitikai kockázatokat támasztanak, s ezek vezetői pozíciójat nagyon is megkérdőjelezhetik. (folyt.) 1989. december 7., csütörtök 14:38
Vissza »

	NSZK: tájékoztatás Genscher moszkvai útjáról (2.rész)
Ha a szabadságmozgalmak átcsapnak a Szovjetunióra, akkor ez olyan következményekkel járhat, amelyeket senki nem kívánhat, aki érdekelt Európa új politikai rendjében és így a kelet-nyugati viszony fejlesztésében. A szovjet marsallok már nyugtalanok, és egyikük Gorbacsov bukása után elfoglalná helyét a Kremlben. Ezt ő maga is így látja - írja a Handelsblatt. A Stuttgarter Zeitung kommentárja szerint az NDK-beli fejlődés sebessége már olyan nagy, hogy a második világháborúban győztes hatalmak elgondolkodnak a Németországra mint egészre kiterjedő felelősségük érvényesítése felől. Most azonban ez a felelősség is megnőtt. E hatalmak érthetően bele akarnak szólni a dolgokba, és éppen ez szavatolná, hogy a németek által esetleg megkívánt egyesülés nemzetközi keretekben mehessen végbe. E keretek a tömbökön túlmutató szerződéses közösség formáját ölthetnek a helsinki folyamatban. Mert miért is ne lehetne az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet fórumán megvitatni a németek jövőjét? Hiszen ők is ott vannak - állapítja meg a tekintélyes stuttgarti újság. A Westdeutsche Allgemeine Zeitung vezércikke szerint a szovjet vezetést nagyon felzaklatta a keletnémet NSZEP-rendszer összeroppanása. Noha Gorbacsov a reformok híve, mégis csak feltételezte, hogy a hatalom megtartásában oly gyakorlott NSZEP a folyamatokat irányítani fogja, s nem maga kerül a kerekek alá. Egy kicsit mintha Bonnt is hibáztatnák, s ezt a saját bőrén érezhette Genscher külügyminiszter, noha ő személy szerint - írja az újság - nem vett részt a Kohl-terv megszerkesztésében. A befolyásos esseni lap is arra a következtetésre jut, hogy a győztes hatalmak színre lépése szükséges. Gorbacsov ezt lehetővé tenné. Ami az NDK-ban most lejátszódik, azt kívülről senki sem tudja irányítani. Az NSZK még tompítani is akarja a dolgokat, noha ez is aligha megy, s ezt Gorbacsov is tudja. Ezért feltételezhető, hogy a Bonn-nak címzett szemrehányások nemigen csökkentik a vele való együttműködés szovjet készségét. Gorbacsov csak a dolgok határát akarta jelezni. Ezt egyébként a nyugati szövetségesek is megteszik, és az egészben nincs is semmi új - így az esseni lap.+++ 1989. december 7., csütörtök 14:47
Vissza » A hírhez kapcsolódik »