|
|
|
|
Szovjet-amerikai csúcs - gazdasági kérdések is (1.rész)
|
Washington, 1989. december 1. péntek (MTI-AP,AP-DJ,TASZSZ) - A hétvégi máltai Gorbacsov-Bush hadihajócsúcs-találkozó jó lehetőséget kínál gazdasági kérdések megvitatására is. Amint az hírügynökségi jelentésekből kiolvasható, a szovjet vezető három gazdasági kérdésben kíván eredményt elérni: az úgynevezett Jackson-Vanik törvénycikkely érvénytelenítése a kétoldalú kereskedelemben, az amerikai támogatás megszerzése a Szovjetunió több nemzetközi gazdasági és pénzügyi szervezetbe való felvétele érdekében és a fejlett technológiához való jutás lehetőségének megkönnyítése. Nem kizárt továbbá az sem, hogy a tárgyalásokon szóba kerül még a Kerenszkij-kormány által felvett amerikai kormányhitelek visszafizetésének kérdése is.
A szovjet-amerikai kereskedelem bővülésének útjában álló Jackson-Vanik törvénykiegészítés elhagyására és ezzel a legnagyobb kedvezmény elvének megadására szólította fel szerdán Bush elnököt George Mitchell, a szenátus demokratapárti többségének a vezetője és további 32 kongresszusi képviselő. Mitchell véleménye szerint a hétvégi találkozón az amerikai elnöknek javasolnia kellene azonnali tárgyalások megkezdését egy új kereskedelmi egyezményről. Hasonlóképpen foglalt állást maga Charles Vanik is, aki egyik értelmi szerzője volt a Szovjetunióval szemben 1974-ben bevezetett törvénykiegészítésnek, amely a Szovjetunió kivándorlási politikájának módosításához köti a legnagyobb kedvezmény mmegadását. Több amerikai gazdasági szakértők szerint a szovjet-amerikai kereskedelem jelentősen bővületne Gorbacsov reformpolitikájának hatására, de ehhez Bush elnök pozitív reagálására van szükség. Az elnök azonban még nem foglalt állást ezen a téren, bár kijelentette, hogy amennyiben a Szovjetunió liberális kivándorlási törvényt léptet életbe, mérlegelni fogja a törvény feloldását. A törvénykiegészítés megváltoztatását célzó indítványok mögött megfigyelők egyebek között az amerikai cégeknek azt a félelmét vélik felfedezni, hogy kiszorulhatnak a Nyugat előtt kitárulkozó szovjet piacról. Dwayne Andreas, az egyik igen jelentős amerikai gabonaexportőr cég elnöke szerint a nyugat-európai országok sokkal gyorsabban reagálnak a kialakult helyzetben és lényegesen több vegyes vállalatot alapítottak szovjet cégekkel közösen. (folyt.)
1989. december 1., péntek 12:06
|
Vissza »
|
|
Szovjet-amerikai csúcs - gazdasági kérdések is (2. rész)
|
Ahhoz, hogy a Szovjetunió hatékonyabban be tudjon kapcsolódni a nemzetközi gazdaság vérkeringésébe, mindenekelőtt felvételt kell nyernie egyes nemzetközi kereskedelmi és gazdasági szervezetekbe. Ezt azonban az Egyesült Államok mindezidáig ellenezte és egyebek mellett ezért nem kerülhetett sor arra, hogy Moszkva tagja lehessen olyan szervezeteknek, mint a GATT és a Nemzetközi Valutaalap. A GATT-hoz való csatlakozásról nyilatkozott egyébként csütörtökön a TASZSZ-nak Konsztantyin Katusev, a szovjet Külgazdasági Kapcsolatok minisztere, aki szerint a Szovjetunió ,,nyitott,, gazdaság megteremtésén munkálkodik és ezért arra törekszik, hogy részt vegyen az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény munkájában. Szólt továbbá arról is, hogy kapcsolatokat kíván létesíteni a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal. A miniszter mindazonáltal megjegyezte, hogy a GATT-hoz történő csatlakozás jelentős reformokat követel majd meg a szovjet belső gazdaságban, így egyebek között az árképzésben is. A harmadik terület, ahol a Szovjetunió eredményeket kíván elérni: a fejlett nyugati technológiákhoz való hozzájutás. Bár egyes nyugati államok szerint a COCOM-ellenőrzés már elavult, de az Egyesült Államok még elzárkózik az enyhítés elől. A Kerenszkij-kormánynak Washingtontól felvett hitelek visszafizetésének a kérdése már hetekkel ezelőtt hírügynökségi jelentések között szerepelt és a Gorbacsov-Bush találkozó előtti napokban ezzel kapcsolatban újból találgatások láttak napvilágot. Annyit azonban bizonyosan tudni, hogy az amerikai és szovjet szakemberek technikai jellegű megbeszéléseket folytatnak arról, hogy miképpen fizesse visssza Moszkva az adáósságot. A 188 millió dollárnyi Kerenszkij-adósság visszafizetésével egyébként lehetségessé válna szovjet kötvények kibocsátása az Egyesült Államokban. Hírügynökségi jelentésekben szerepel annak a lehetősége is, hogy a Szovjetunió a találkozón hitelfelvétellel fordul majd az Egyesült Államokhoz. Ennek ellentmond azonban az a még 1934-ben hozott egyik amerikai törvény, amely szerint az amerikai kormány nem adhat hitelt olyan államnak, amely tartozik neki, hacsak nem tagja az azóta megalakult Világbanknak és a Nemzetközi Valautaalapnak. A Szovjetunió pedig egyik nemzetközi pénzügyi szervezetnek sem tagja.+++
1989. december 1., péntek 12:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|