|
|
|
|
Kelet-Európa megítélése - japán lap (1.rész)
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. december 6. szerda (MTI-TUD) - Mostanáig Lengyelország és Magyarország vezette a kelet-európai reformokat, a legújabb fejlemények hatására azonban az NDK és Csehszlovákia került a nemzetközi érdeklődés középpontjába - állapította meg a Nihon Keizai Simbun, Japán legtekintélyesebb gazdaságpolitikai napilapja, szerdán közölt vezércikkében. Az írás rámutat: amennyiben az NDK-ban és Csehszlovákiában a reformok sikerrel járnak, úgy biztosra vehető, hogy átveszik a vezető szerepet Magyarországtól és Lengyelországtól. A cikk arra is emlékeztet, hogy az újonnan a reformok útjára lépett két ország technikailag hagyományosan fejlettebb volt és magasabb szinvonalon állt, mint a reformok úttörői.
A Nihon Keizai Simbun külön cikket szentelt a kelet-európai helyzetet elemző angliai szakértői véleményeknek is. Ezek szintén az NDK potenciális lehetőségeit állítják szembe Magyarországéval, sőt, még Csehszlovákiáéval is, hangsúlyozva, hogy a magyar és csehszlovák reformok bármennyire is fontosak politikailag, ezek az országok a Nyugat számára gazdaságilag korántsem olyan fontosak, mint az NDK. Ennek ellenére, ha a térségben az összes reformok sikerrel járnának, a nyugati fogyasztási cikkek számára hatalmas piac nyílna meg és komoly tőkebefektetési lehetőség teremtődne Kelet-Európában - írja a japán lap. Jelenleg azonban a nemzetközi bankok és cégek nagyon óvatosak a tőkebefektetésekkel. Ez alól is kivételt képez az NDK. A cikk a továbbiakban Kelet-Európa potenciális vonzerejével foglalkozik. Ismerteti a General Electric betörését Magyarországra, és valószinűsíti, hogy öt éven belül sok középes tőkeerejű vállalat árasztja el az országot, amely az NDK-val és Lengyelországgal együtt szerencsés földrajzi fekvésű ahhoz, hogy olyan termelőbázissá váljon, ahonnan meg lehet célozni a nyugati piacokat is. A Szovjetunióról a japán lap megállapítja, hogy piaca alapvetően különbözik a magyartól és legalább öt évre lesz szükség ahhoz, hogy a piaci viszonyokat megteremtsék. Két év múlva azonban már komoly beruházásokra kerülhet sor és 20 év múlva hatalmas nyereséggel lehet számolni - írja a Nihon Keizai Simbun. Ugyanezzel a témával foglalkozik a Szankei Simbun is, amely szerint a japán magánbankok rendkívül óvatos magatartást tanúsítanak Kelet-Európával szemben és egyelőre azt várják, hogy pontosan körvonalazódjon ezeknek az országoknak a gazdaság újjáépítésére vonatkozó terve. (folyt.)
1989. december 6., szerda 07:24
|
Vissza »
|
|
Kelet-Európa megítélése - japán lap (2.rész)
|
A Mainicsi Simbun szerkesztőségi cikke szerint Kelet-Európa továbbra is remeg. Japánt ebben a helyzetben leginkább az érdekli, hogy a Szovjetunió valóban megengedné-e, hogy az NDK-ban és Csehszlovákiában Magyarországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan koalíciós kormányt hozzanak létre, vagy esetleg teljesen kiszorítsák a kommunistákat a hatalomból. Akik a szovjet magatartás eddigi formáit ismerik, azok ebben kissé kételkednek - írja a lap, azokra a nyitott kérdésekre is felhíva a figyelmet, amelyek Málta után megmaradtak. Ezek közül a legfontosabb, hogy még ha sikerülne is megállapodni a stratégiai fegyverek 50 százalékos csökkentésében, a nukleáris arzenál fele még mindig megmaradna, így a két nagyhatalom atomhatalmi státusában semmiféle változás nem következne be. Arra is figyelmeztetett a cikk, hogy japán megfigyelők szerint George Bush és Mihail Gorbacsov annál nem ment tovább, mint hogy ismételte azt az alapelvet, hogy minden ország maga döntheti el a saját sorsát. A nemzetközi helyzet megítélésében a sok függő kérdést hangsúlyozó, óvatos alapállásra helyezkedő japán sajtó azonban egy dologban teljesen egységes: Japán, mint egyre nyilvánvalóbban politikai értelemben is nagyhatalomnak számító ország nem figyelheti az eseményeket az ,,partvonalról,, és elmúlt az a korszak is, amikor a távol-keleti szigetország megengedhette magának, hogy csak követője legyen az Egyesült Államok politikájának.+++
1989. december 6., szerda 07:27
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|