|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Helmut Kohl pohárköszöntője (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. december 16., szombat - Helmut Kohl pohárköszöntőjében mindenekelőtt köszönetet mondott azért a barátságos fogadtatásért és vendégszeretetért, amelyben magyarországi látogatásán részesítették. Mint mondta, különös örömmel tett eleget a meghívásnak, hiszen Magyarországhoz hosszú idő óta baráti érzések fűzik a németeket, s a Német Szövetségi Köztársaság már régóta olyan kapcsolatokat ápol Magyarországgal, amelyek - különösen a kelet-nyugati viszonyt tekintve - példamutatóak.
E kapcsolatok múltját elemezve hangoztatta: a német-magyar összetartozásnak mély történelmi gyökerei vannak. Európának nem sok népe van, amely - mindent egybevetve - olyan tartósan élt egymással békében és egyetértésben, mint a német és a magyar. A XX. századi történelemnek sötét fejezetei is voltak, s ezeket sem szabad a népek emlékezetéből kitörölni. A közös történelem azonban sokkal több ennél a néhány esztendőnél, és ennek is tudatában kell lenni. Kohl kancellár részletesen idézte a magyar-német kapcsolatok történelmi múltjának egyes állomásait. Hangoztatta, hogy hosszú századok érlelték ki azt a szilárd barátságot, amely napjainkban is kiállta a próbát. A történelmi múltból a napi aktualitásokhoz visszakanyarodva a kancellár méltatta a magyar kormány bátor döntését, amellyel lehetővé tette az NDK-ból érkezők tízezrei számára a szabadságot jelentő kiutazást. A magyar kormány ezzel azt is bebizonyította, hogy mennyire komoly és visszafordíthatatlan a magyar reformpolitika, amely döntő ösztönzést adott Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa átalakításához. Szeptember 10-e, amikor az NDK-állampolgárok előtt is megnyitották a magyar határokat, mérföldkő marad a két állam és a két nép történelmében. Az alkalmat felhasználva Helmut Kohl köszönetet mondott a magyar kormánynak azért a nagyszerű emberi szolidaritásért, amely azokban a napokban az NDK-állampolgároknak osztályrészül jutott. ,,Nem fogjuk elfelejteni ezeket a pillanatokat,, - hangoztatta a kancellár. Ugyancsak köszönetét tolmácsolta azoknak a magyar segélyszervezeteknek is, amelyek áldozatkészen segítették a nehéz útra készülő embereket. (folyt.köv.)
1989. december 16., szombat 21:10
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Tőkés László nagy bajban volt. Egyházi elöljárója, a Ceausescuval kollaboráló Papp püspök már hetekkel korábban, élve egyházfői jogával, eltávolította Tőkés Lászlót temesvári gyülekezete éléről, csakhogy ezt sem Tőkés, sem pedig hívei nem fogadták el. Ez bizony engedetlenség volt a javából, Romániában merőben szokatlan dolog! Várható volt, hogy a rezsím ezt nem hagyja annyiban, és előbb-utóbb valamilyen fenyegető formában fellép László ellen. A lelkészről azidő tájt névtelen hírhozók halált megvető bátorsággal amatőr filmfelvételt készítettek, amit aztán a Panoráma mint saját anyagát mutatott be, később fillérekkel "jutalmazva" a bátor filmkészítőket. De hát ez egy másik történet... Ildikó szinte folyamatosan a telefon mellett ült, közben esténként és éjszakánként a rádiót hallgattuk."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|