|
|
 |
|
 |
Pártvélemények és a hatályos jog az Országgyűlés feloszlatásáról (2. rész)
|
A különféle vélemények, javaslatok sokakat elbizonytalanítottak,
hiszen arra az elmúlt négy évtizedben nem volt példa, hogy az
Országgyűlés a mandátuma lejárta előtt feloszlatta volna önmagát,
így idő előtti választásokat sem tartottak.
Az 1949-ben elfogadott alkotmány - a Magyar Népköztársaság
alkotmánya - erre vonatkozó rendelkezései ez év októberéig voltak
érvényben. Azok szerint az Országgyűlés kimondhatta feloszlását
megbízatásának lejárta előtt is. Megbízatásának lejártától,
illetőleg feloszlásától számított 3 hónapon belül kellett az új
Országgyűlést megválasztani. A választásokat az Elnöki Tanács tűzte
ki, s ugyancsak az Elnöki Tanács hívta össze - a választásokat
követő egy hónapon belül - az új Parlament alakuló ülését.
Miután az 1985-ben megválasztott Országgyűlés is szinte az
utolsó pillanatig évente legfeljebb négy alkalommal - tavaszi,
nyári, őszi és téli ülésszakokat tartva - ülésezett, az eddigi
gyakorlat az volt, hogy az Elnöki Tanács a mandátum lejártának
időpontjára tűzte ki a választásokat. Mivel az Országgyűlés két
ülésszaka között a plénum jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolta, a
Parlament - bár mandátuma nyár elejéig volt érvényben - végül is a
tavaszi ülésszakon nyugodtan befejezhette munkáját. A törvényhozás
folyamata ugyanis nem szakadt meg.
Októberben azonban alapvetően módosult a köztársasági
államformát deklaráló alkotmány. Megszűnt az Elnöki Tanács, helyét -
40 év után ismét - a köztársasági elnöki intézménynek adta át.
A módosított alkotmány szerint az Országgyűlés ugyancsak
kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is. A
megbízatás lejártától, a feloszlástól vagy feloszlatástól számított
három hónapon belül kell kiírni a képviselőválasztásokat - ez a
köztársasági elnök kötelessége. A korábbi gyakorlattól eltérően
viszont a feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlés nem fejezi be
azonnal működését, hanem az újonnan megválasztott Parlament alakuló
üléséig - változatlan jogokkal - folytatja törvényhozói munkáját.
Az alkotmány rendelkezéseiből fakadóan azonban, ha az
Országgyűlés a mandátumának lejárta előtt nem mondja ki feloszlását,
nem lehet kiírni márciusra a választásokat. Amennyiben kimondja
feloszlását, a köztársasági elnök köteles legkésőbb 5 nap elteltével
kiírni az országgyűlésiképviselő-választásokat. Tehát, ha a
decemberi ülésszakon a Parlament kimondja feloszlását, a
köztársasági elnök kötelessége - jelenleg Szűrös Mátyás ideiglenes
államfőé -, hogy márciusra kiírja a választásokat. (folyt.köv.)
1989. december 1., péntek 13:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Tőkés László nagy bajban volt. Egyházi elöljárója, a Ceausescuval kollaboráló Papp püspök már hetekkel korábban, élve egyházfői jogával, eltávolította Tőkés Lászlót temesvári gyülekezete éléről, csakhogy ezt sem Tőkés, sem pedig hívei nem fogadták el. Ez bizony engedetlenség volt a javából, Romániában merőben szokatlan dolog! Várható volt, hogy a rezsím ezt nem hagyja annyiban, és előbb-utóbb valamilyen fenyegető formában fellép László ellen. A lelkészről azidő tájt névtelen hírhozók halált megvető bátorsággal amatőr filmfelvételt készítettek, amit aztán a Panoráma mint saját anyagát mutatott be, később fillérekkel "jutalmazva" a bátor filmkészítőket. De hát ez egy másik történet... Ildikó szinte folyamatosan a telefon mellett ült, közben esténként és éjszakánként a rádiót hallgattuk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|