|
|
|
|
Csőd szélén a BKV (1. rész)
|
1989. december 6., szerda - A jövő év egy óriási kérdőjel a BKV előtt. A 22 ezer dolgozót foglalkoztató nagyvállalat idei költségvetése 14 és fél milliárd forint volt. Ez - az évközi elvonás miatt - a tervezettnél 1 milliárd forinttal kevesebb. A teljesítmények kényszerű visszafogása már érezhető a főváros tömegközlekedésének mai helyzetén - állapította meg Zahumenszky József, a BKV vezérigazgatója az MTI munkatársával folytatott beszélgetés során. Elmondta: amennyiben a forrásaik tovább apadnak, úgy a naponta 76 ezer járaton 7,3 millió utast szállító vállalat nem lesz képes a fővárosi lakosság elvárásainak megfelelő közlekedési szolgáltatásokra.
Forgalomszervezési intézkedésekkel, így például a járatok sűrűségének csökkentésével, a közlekedési eszközök átcsoportosításával átmenetileg ellátja ugyan feladatát a vállalat, de mivel a szükséges beruházások sorra elmaradnak, ez a helyzet nem tartható tovább. A járműpark korszerűsítése 7 milliárd forintba kerülne, de a vasúti pályák is sürgős felújításra szorulnak. Ellenkező esetben menetrendzavarok alakulhatnak ki, s egyes vonalak megszüntetésével is számolni kell. A vezérigazgató szerint: várospolitikai érdek is, hogy a BKV tartani tudja legalább a mai helyzetét, ehhez azonban jelentős anyagi támogatásra van szüksége. Ugyanis a közlekedés zavarai sokkal jobban megterhelik az államháztartást, mint az, ha a vállalat megkapná a korszerűsítéshez és a bérfejlesztéshez szükséges dotációt. A fejlesztésre két lehetőség kínálkozik: az egyik az állami támogatás, a másik a költségek egy részének áthárítása a lakosságra. A tapasztalatok szerint főként a szerény anyagi körülmények között élők és a nagycsaládosok veszik igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Ebből eredően megfontolandó, hogy a kis jövedelmű emberekre egy újabb jelentős terhet rakjanak. A vállalati költségnövekedések fedezésére ugyanis mintegy 60 százalék körüli lakossági tarifaemelésre volna szükség. Ez azonban az idei 87 százalékos emelés után már nem célravezető megoldás. Arról, hogy végül is melyik megoldás kap majd prioritást 1990-ben, a parlament decemberi ülésszakán döntenek véglegesen, a jövő évi állami költségvetés tárgyalásakor. Mindenesetre a vezérigazgató a számukra kedvező döntés elérése érdekében írásos tájékoztatót bocsátott a 68 fővárosi képviselő rendelkezésére. (folyt.köv.)
1989. december 5., kedd 21:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Tőkés László nagy bajban volt. Egyházi elöljárója, a Ceausescuval kollaboráló Papp püspök már hetekkel korábban, élve egyházfői jogával, eltávolította Tőkés Lászlót temesvári gyülekezete éléről, csakhogy ezt sem Tőkés, sem pedig hívei nem fogadták el. Ez bizony engedetlenség volt a javából, Romániában merőben szokatlan dolog! Várható volt, hogy a rezsím ezt nem hagyja annyiban, és előbb-utóbb valamilyen fenyegető formában fellép László ellen. A lelkészről azidő tájt névtelen hírhozók halált megvető bátorsággal amatőr filmfelvételt készítettek, amit aztán a Panoráma mint saját anyagát mutatott be, később fillérekkel "jutalmazva" a bátor filmkészítőket. De hát ez egy másik történet... Ildikó szinte folyamatosan a telefon mellett ült, közben esténként és éjszakánként a rádiót hallgattuk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|