Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › december 05.
1989  1990
1989. október
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. november
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930123
45678910
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács november 28-i üléséről

"A munkanélküliek és a munkanélküliségtől fenyegetettek vállalkozóvá válásának ösztönzése érdekében a munkaügyi szolgáltatásokon belül meg kell teremteni a vállalkozási tanácsadás és képzés feltételeit, ki kell szélesíteni az ,,újrakezdők, pályakezdők vállalkozói kölcsöne,, után vállalt részleges állami kezességet. Az OÉT támogatja a kölcsön személyenkénti maximumának emelését 400 ezer forintr."

Országgyülés - harmadik nap (14. rész)

Országgyűlés - harmadik nap (14. rész) - Békesi 12. A bizottsági
viták során Hellner Károly képviselő úr felvetette, hogy az
általános forgalmi adóhoz hasonlóan a fogyasztási adók
megállapítását is törvény szabályozza. A kormány szándéka is ez,
ezért a decemberi ülésszakra előterjesztjük a fogyasztási adókról és
fogyasztóiár-kiegészítésről szóló törvényjavaslatot.

    Végezetül még egy problémakörről és javaslatról szólt a
miniszter. Széles körű az igény - mindenekelőtt a gazdasági kamara,
a szakszervezetek és más érdekképviseleti szervek részéről -, hogy a
kormány folytassa és 1990-től tegye teljes körűvé a
bérliberalizálást a piaci szférában - mondta. Ez gyakorlatilag a ma
még meglévő bérnövekményadó megszüntetését jelentené, hiszen más
kötöttség vagy gazdasági teher ma már nem állja útját a piaci
szférában a bérek növelésének. Elvileg a kormány is egyetért a
teljes bérliberalizálással. Eredetileg terveztük a bérnövekményadó
megszüntetését, azonban két ok gátol meg abban bennünket, hogy már
1990-re megszüntessük ezt a szabályozó eszközt. Az egyiket a
béralakulás 1989-es tapasztalatai szolgáltatják. Köztudott, hogy a
már ma is nagymértékben liberalizált bérgazdálkodás a puha piaci
korlátok, az érvényesíthetetlen bérmegállapodások, a valódi
tulajdonosok hiánya és az erőteljes bérkövetelések együttes hatására
ebben az évben a gazdasági teljesítmények növekedését messze
meghaladja a bérek növekedése, s ez növeli a fogyasztást, illetve az
inflációs nyomást. Az alapvető viszonyok 1990-ben sem változnak
gyökeresen, s noha a bérnövekményadó csak a legalacsonyabb
hatékonyságú vállalati körben korlátozza a bérek emelkedését, ma még
nem célszerű lemondani róla. A másik ok, hogy a költségvetésben nem
tudjuk pótolni azt a mintegy 10 milliárd forintnyi bevételt, amit a
bérnövekményadó jelent. Ez utóbbi probléma áthidalására, valamint
a foglalkoztatáspolitikai gondok és a vállalatok felszámolásával
együttjáró feszültségek enyhítésére javasolta a SZOT, hogy a
bérnövekményadó megszüntetésével egyidejűleg a vállalkozások
árbevételük 1, vagy 0.5 százalékát egy elkülönített állami
pénzalapba fizessék be. A nettó árbevétel 1 százaléka 45 milliárd
forintos befizetési kötelezettséget jelentene. Ez közel 20
százalékkal csökkentené a vállalkozások eredményét, néhány esetben,
mint például a vasúti közlekedésben, a könnyűiparban, a
műszergyártásban, az élelmiszeriparban és a belkereskedelemben több
mint 50 százalékos mértékben. Ez a lépés a felsorolt ágazatokban
ellehetetlenüléshez vezetne, s a csökkenő nyereség miatt mérséklődő
nyereségadó-bevételek következményeként a költségvetés pozícióját is
rontaná mintegy 15 milliárd forinttal. Mindezek alapján nem tudom
javasolni a szakszervezetek indítványának elfogadását, s ezzel
együtt a bérnövekményadó megszüntetését. (folyt. köv.)


1989. november 23., csütörtök 12:36


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra

"Tőkés László nagy bajban volt. Egyházi elöljárója, a Ceausescuval kollaboráló Papp püspök már hetekkel korábban, élve egyházfői jogával, eltávolította Tőkés Lászlót temesvári gyülekezete éléről, csakhogy ezt sem Tőkés, sem pedig hívei nem fogadták el. Ez bizony engedetlenség volt a javából, Romániában merőben szokatlan dolog! Várható volt, hogy a rezsím ezt nem hagyja annyiban, és előbb-utóbb valamilyen fenyegető formában fellép László ellen. A lelkészről azidő tájt névtelen hírhozók halált megvető bátorsággal amatőr filmfelvételt készítettek, amit aztán a Panoráma mint saját anyagát mutatott be, később fillérekkel "jutalmazva" a bátor filmkészítőket. De hát ez egy másik történet... Ildikó szinte folyamatosan a telefon mellett ült, közben esténként és éjszakánként a rádiót hallgattuk."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD