Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - második nap (26. rész)
Kritikus a privatizációból tervezett 13 milliárd forintos bevétel is, amely csak akkor teljesíthető, ha a privatizációs törvény keretében az állami tulajdon értékesítéséből a költségvetés is részesedik, illetve a felszabaduló ingatlanok egy részét, amelyek a szovjet és magyar hadseregtől, a munkásőrségtől, valamint az MSZMP-től származnak, értékesíteni tudjuk. S végül, de nem utolsó sorban az árak alakulása is rejt magában kockázatokat a költségvetés kiadási oldalán. Ezzel együtt is ez a költségvetési program, jelenlegi fázisában is kevesebb kockázatot rejt magában, mint az a folyó évi költségvetés, amelyet ez év első felében módosítanunk kellett. A decemberi ülésszakig terjedő hetek egyik legfontosabb feladata, hogy az előirányzatokat tovább pontosítsuk, a bizonytalanságot tovább csökkentsük. Az előterjesztett költségvetési koncepció krízis költségvetés, hiszen kemény korlátokat állít az állami kiadások növelésének útjába, csökkenti a hiányt, a támogatásokat, kikényszeríti az erőteljes takarékosságot, néhány területen szervezetek leépítését. Ugyanakkor a jövőnek is szól, hiszen bevételei között teljesítményfokozó, csökkentő jövedelem-centralizációt tervez, vállalja elavult rendszerek korszerűsítését, növeli a jövőt megalapozó humán ráfordításokat. Egy költségvetés sohasem lehet közmegelégedés tárgya. Ez a koncepció talán a szokásosnál is több feszültséget vállal. Olyan feszültségeket, amelyeket évek óta görgetünk magunk előtt. Ráadásul mindezt egy átmeneti időszakban teszi. Nem csoda hát, hogy sokakban felmerült a kérdés: kell-e ennek a kormánynak és ennek a Parlamentnek az 1990-es esztendő egészére költségvetést készítenie, nem elégedhet-e meg egy átmeneti, negyed- vagy legfeljebb féléves költségvetéssel. A kényelmesebb és hálásabb alternatíva kétségkívül a változatlanság lenne. Nem változtatni az adókon, hagyni a 89-es előirányzatokat, nem vállalni újabb feszültségeket. Ez a döntés azonban óriási károkat okozna, bizonytalanságban tartaná, bénítaná a gazdaságot, vállalatokat és költségvetési szerveket egyaránt, legalább egy évvel tovább halasztaná az adóterhek csökkentését, a támogatások mérséklését, az egészségügyben és oktatásban tervezett béremelést, a felvázolt korszerűsítési lépéseket és minden bizonnyal tovább rontaná nemzetközi megítélésünket, a bizonytalanságot és bizalmatlanságot, s az ezzel együttjáró kivárást hazánkkal szemben. Ez a momentum a jövő esztendő elejének kritikus finanszírozási időszakában könnyen fizetőképességünk elveszítéséhez is vezethetne. (folyt.köv.) 1989. november 22., szerda 16:28
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »