|
|
|
|
NSZK: sajtóvisszhang - Málta, a német kérdés (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. december 4. hétfő (MTI-TUD) - A Frankfurter Allgemeine Zeitung című napilap helyszíni tudósításában feltűnőnek tartja, hogy Bush amerikai elnök és Gorbacsov szovjet államfő milyen nagyfokú tartózkodással nyilatkozott közös sajtóértekezleten a német kérdésről. A hírek szerint ebben a tárgykörben meglehetősen beható eszmecseréjük, vitájuk tartalmáról és hangvételéről alig árultak el valamit. Bush lényegében annak ismételgetésére korlátozta szavait, hogy boldog a berlini fal megnyitása miatt.
- Ám nem az Egyesült Államok feladata, hogy diktálja a további fejlődés formáját és irányát. Ez inkább maguknak az érintetteknek az ügye, akiknek joguk van az önrendelkezésre. A tekintélyes újság szerint Gorbacsov kiállt a realitások, tehát a két német állam léte figyelembe vételéért, és jelezte: nem óhajt eljövendő történelmi folyamatok jósolgatásába bocsátkozni. Attól azonban óva intett, hogy erőltessenek bizonyos fejlődési folyamatokat, illetőleg, hogy egyoldalú előnyök megszerzésére törekedjenek. A befolyásos konzervatív újság külön kommentárjában úgy látja, hogy Gorbacsovnak is nagyon sürgős volt a csúcs. - Elvégre Moszkvának meg kellett érnie azt, hogy minden nagyhatalom befolyása gyorsan megfogyatkozik, ha mögötte már nem ismerhető fel katonai beavatkozás veszélye. Emellett a kelet-közép-európai fordulatok már annyira forradalmi jelleget öltöttek, hogy Gorbacsov általában szilárd kelet-nyugati kapcsolatokra, kiváltképpen pedig megbízható viszonyra törekszik az Egyesült Államokkal. Most azt is értékelhette, hogy Bush elnökben olyan államférfira lelt, aki hozzájárul majd a Szovjetuniónak a világgazdaságba való integrálásához - írja a frankfurti újság. A Süddeutsche Zeitung vezércikke szerint Gorbacsov külpolitikai sikerei már nem ellensúlyozzák a gazdasági balsikereket. A lap szerint másfelől a világhatalmak már nem tűzoltók és nem csendőrök. Ennek ellenére e szerepének egyik mellett Gorbacsov nyilvánvalóan el tudta kötelezni az amerikai elnököt: senkinek sem szabad megengedni, hogy meggondolatlan lépésekkkel veszélyeztesse az európai helyzet szilárdítását. Bonn segíthet, de nem abban, hogy felborítsa a helyzetet - írja a müncheni liberális napilap. (folyt.)
1989. december 4., hétfő 11:18
|
Vissza »
|
|
NSZK: sajtóvisszhang - Málta, német kérdés
|
A Westdeutsche Allgemeine Zeitung szerint Bushnak az a biztosítéka, miszerint nem kívánja kihasználni a Szovjetunió nehéz helyzetét, a szovjet vezető számára szinte életbevágóan fontos. Ez az ígéret elsősorban a németeket érinti. Ha ugyanis azt ígéri, hogy nem fog a berlini falon járva tüntetni, akkor világossá teszi: a két politikus hol látja a legnagyobb veszélyeket, amelyek fenyegethetik az európai stabilitást. A német kérdés a csúcs részvevőinek nyilatkozataiban alig-alig bukkan fel, ám a Málta partjai előtt megtartott csúcsértekezleten kézzelfoghatóan jelen volt. A Stuttgarter Nachrichten vezércikkében úgy észleli, hogy a máltai csúcson Bush és Gorbacsov megmutatta: nem állnak szemben az idők jelével, de ezt a jelet nem is fogadják el lemondóan. A lap az idők jelének azt tartja, hogy ha a németek Keleten és Nyugaton reálpolitikai elképzeléseket terjesztenek elő a német egységre vonatkozóan, akkor ez elsősorban azt jelentheti: a két német állam lakosságának ezt az ügyet magának kell kézbe vennie. A General-Anzeiger vezércikke szerint a németországi helyzet a csúcson nem volt külön téma, ez azonban nem csökkenti a német kulcsszerepet, hiszen a két német állam az európai változások központjában helyezkedik el. Mindamellett csak két államról van szó a sok többi állam sorában, amelyek szintén nehezen viselik történelmi sorsukat. Jövőjük csakis az új Európában képzelhető el, és a német konföderáció is csak egy európai államszövetség része lehet. A Frankfurter Rundschau vezércikkében a máltai csúcs után úgy értelmezi a helsinki folyamatot a németség szempontjából, mint amelynek során - immár rögzítve a háború utáni európai határokat - az állami egység nem igen lehet valami időszerű téma. E folyamat mindamellett kétségtelenül feltárja az összeurópai integráció távlatait, nemkülönben a katonai tömbök átalakulásának lehetőségeit, valamint azt az esélyt, hogy a német kérdés e folyamat részeként oldódjék meg.+++
1989. december 4., hétfő 11:22
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|