|
|
 |
|
 |
"A szakszervezet nem lehet politikai senkiföldje" Beszélgetés Kósáné dr. Kovács Magdával, a SZOT titkárával
|
A SZOT s a benne tömörült szakszervezetek - mint a vezetők
meghírdetett elképzeléseiből kiolvasható - jelentős átalakuláson
mennek keresztül. Lemondott a SZOT elnöksége, létrehozták az
Országos Koordinációs Tanácsot és az Intéző Bizottságot. Mi tette
mindezt szükségessé - s mint ezt többen állítják - nem a homlokzat
átfestéséről van-e szó? - kérdeztük Kósáné dr. Kovács Magdát, a SZOT
egyik titkárát.
- A mozgalom átalakítását az tette szükségessé, hogy egy sereg
új szervezet jött létre, amely szakmai típusú, úgynevezett alágazati
szerveződés. Ilyen például a Televíziós Dolgozók Szakszervezete,
amely a TV-ben dolgozó valamennyi munkavállaló, s nemcsak mondjuk a
rendezők, vagy az újságírók szakszervezete. Az új szerveződések
követelik maguknak a helyet a nap alatt. A régi SZOT csak a
tizenkilenc ágazati szakszervezetet foglalja magába. Az ő
képviselőik alkották a SZOT elnökségét, illetve számarányosan a SZOT
plénumát. Az újonnan létrejövő szakszervezeteknek így nem volt
képviseletük, s ezt a gyakorlatot már nem lehetett tovább folytatni.
A mostani átalakulás célja tehát az, hogy elősegítse egy erős,
országos szakszervezeti szövetség kialakítását. Egy ilyen
szövetségnek pedig csak akkor van esélye, ha az új szakszervezetek
is teljes jogú alapítói lesznek. Kiszorítósdival nem lehet
szövetséget alapítani. Nem lenne erkölcsi alapunk azt mondani, hogy
megújulunk, ha kizárnánk az új szakszervezeteket a SZOT-ból. A
megvalósuló szándékot nem mi fogalmaztuk meg, hanem a létrejövő
szakszervezetek. Az átalakulás ugyanakkor nem jelenti a SZOT
szétesését. Mi csak a tagság igényére válaszolunk.
- A SZOT KORÁBBAN AZ MSZMP-HEZ KÖTŐDÖTT. MOST MIKÉNT KÍVÁNJÁK
ÁTALAKÍTANI A PÁRTOKOZ VALÓ VISZONYUKAT?
- Alapelvünk, hogy a szakszervezetek a pártoktól függetlenül
működnek. A függetlenség deklarálása a sajátos közép-európai
politikai helyzet következménye. E jelzőnek ugyanis a nyugati
demokráciákban nem lenne semmiféle információs értéke. A
pártállamban a szakszervezeteknek be kellett illeszkedniük a monolit
hatalmi struktúrába. Másképpen a szakszervezeteknek nem lettek volna
meg a politikai feltételei a legminimálisabb érdekérvényesítéshez
sem. (folyt.)
1989. december 4., hétfő 14:31
|
Vissza »
|
|
A szakszervezetek 2.
|
A pártoktól való függgetlenségünk azt jelenti, hogy mára
"csupán" egyetlen feladatunk maradt: a munkavállalók
érdekképviselete. A többpártrendszerű demokráciában ugyanakkor a
világ legtermészetesebb dolga, hogy a szakszervezetek a baloldali
orientációjú, vagy baloldali pártokkal akciószövetségre lépnek. A
szakszervezet függetlensége szervezeti függetlenséget jelent. A
szakszervezetek nem lehetnek a politikai senkiföldje.
A szakszervezetek baloldali politikai értékeket is integrálnak
magukban. A jövő tehát a szakszervezeteknek a pártokkal való
egyenjogú, partneri együttműködése. Ez azonban csak a baloldali
értékeket valló pártokkal lehetséges. Az együttműködés alapvető
kritériuma, hogy milyen ezeknek a baloldali pártoknak a gazdasági és
szociális programja. Fel kell tudnunk mérni, hogy milyen valós
politikai szándékok húzódnak meg az egyes pártok programja mögött a
választási küzdelemben. A választásokra való készülődés ugyanis az
igérgetések időszaka is. A másik meghatározó tényező az, hogy
egy-egy pártnak milyen a viszonya a szakszervezetekhez. Nagyon
lényegesnek tartjuk azt is, hogy az adott pártnak mi a véleménye a
szakszervezeti mozgalom egységéről. Az utóbbiról ugyanis úgy
gondoljuk, hogy ha a szakszervezetek túlzottan belesodródnak a
politikai csatározásokba, ezzel elaprózzák erejüket és nem marad
energiájuk a kormánnyal való tárgyalásokra. A szakszervezet -
véleményem szerint - egy nagy elefánt, amelyet, ha valaki meg akar
kerülni, akkor vagy balra vagy jobbra kell mennie, de nem lehet
átlépni bennünket. A kis vadakat ugyanakkor szét lehet kergetni...
Ugyanakkor nem szabad hivatkoznunk a 4,2 milliós tagságra, mert a
lényeg az, hogy a munkavállalók mekkora arányan vallják magukénak a
szakszervezeteket, mennyire támogatják azokat. Tudjuk, hogy ők
sokkal kevesebben vannak négymilliónál.
- MI AZ ÁLLÁSPONTJUK A FÜGGETLEN SZAKSZERVEZETEKRŐL?
- Az a véleményünk, hogy a szakszervezetek funkciója független a
szakszervezetek nagyságától, politikai hovatartozásától. (folyt.)
1989. december 4., hétfő 14:33
|
Vissza »
|
|
A szakszervezetek 3.
|
Igaz viszont az is, hogy a SZOT nem kívánja monopolizálni
szerepét. A törvények szerint minden szakszervezet egyenlő. Öröm
számomra, hogy a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája az
utóbbi hetekben úgy nyilatkozott, hogy minden szakszervezetnek a
barikád azonos oldalán kell állnia. Úgy látom, hogy a Liga és a
SZOT-ba tömörült szakszervezetek közötti viszony konfrontációs
szakasza lezárult.
- A SZOT FŐTITKÁRA A PARLAMENTBEN NEMRÉG AZT MONDTA, HOGY AZ
ORSZÁG IDŐZÍTETT SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BOMBÁN ÜL. A SZOT
MÉLTÁNYOLJA-E A KORMÁNY ŐSZINTESÉGÉT, AMIKORIS NYÍLTAN FELTÁRTA AZ
ORSZÁG ÁLLAPOTÁT A TÖRVÉNYHOZÁSBAN?
- A SZOT és a kormány viszonyáról szólva kiemelném, hogy a
novemberi parlamenti ülésszak előtt fontos gesztust tettünk. A
sportcsarnoki nagygyűlésünkön a SZOT vezetése megadta az alaphangot:
az éleződő gazdasági helyzetben nem a konfrontációt, hanem az
együttműködést keressük. Támogatjuk a Magyar Néppárt
kezdeményezését, hogy jöjjön létre a Nemzeti Megmentés Tanácsa. Ezt
a formulát gazdasági és szociális válságkezelő mechanizmusnak
tekintjük. Azt a csődtömeget, amely ma az ország előtt áll, részben
a politikai vezetés, részben a kormány "hozta össze". A bűnbak
keresést ugyanakkor nem tartom politikai értéknek. Nem segíti elő a
kibontakozást, a békés átmenetet. Nem tudok viszont eltekinteni a
szakértők felleősségétől.
- A MEGYEI SZAKSZERVEZETEK SZINTÉN ÁTALAKULNAK. AZ APPARÁTUS
KARCSÚSODIK, AMELY TÖBB SZÁZ EMBERT ÉRINT.
- A megyékben átmeneti szakaszról beszélhetek. Távlati
elképzelésük az, hogy a megyei szervezetek is szövetségi alapon
épüljenek fel. Úgy gondoljuk, hogy a megyei szövetségeket az ott
lévő alapszervezetek, illetve ágazati-szakmai középszervek alkotják
majd. A szövetség-alakításnak azonban jelenleg nincsenek meg a
politikai, sem a jogi, az ágazati feltételei. Az ágazati
kongresszusokat január végéig tarták, s így még létre sem jöhetnek
azok a szervezetek, amelyek legitimálhatnák a megyei szövetségeket.
Azt ajánlottuk, hogy ebben az átmeneti időszakban, vagyis az
országos kongresszusig hozzák létre a szakszervezetek megyei
képviseletét. Ez felülről szervezett apparátus lenne. (folyt.)
1989. december 4., hétfő 14:35
|
Vissza »
|
|
A szakszervezetek 4.
|
Könnyelmű lépés lett volna és a tagság érdekeit sértené, ha
egyik napról a másikra megszüntettük volna a megyei szakszervezetek
jelenlétének lehetőségét. A megyei apparátusok rendkívül kis
létszámúak. Megyénként négy-öt főről van szó. A megyei apparátus 75
százalékát építettük le. Ezekben a napokban köszönjük meg a
szakszervezetek megyei tanácsainak a munkáját. A megyei
szakszervezeti tanácsok visszaadják mandátumukat a tagságnak.
1989. december 4., hétfő 14:37
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|