Rendszerváltás és az MTI

	Tanácskozás a nemzetiségi oktatásügy helyzetéről (1. rész)
1989. december 4., hétfő - A kétségkívül jelentős eredmények ellenére a hazai nemzetiségi oktatás helyzete ma sem kielégítő, meg kell változtatni azt a képet, amely azt sugallja, hogy minden rendben van. A kisebbségek nyelvének oktatása kulcskérdés ahhoz, hogy ne következzék be asszimilációjuk. Egyebek között ezt hangsúlyozták - a magyarországi nemzetiségi oktatásügy helyzetét áttekintve - a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiuma hazai albizottságának tagjai hétfői ülésükön. A résztvevők szerint a gondok egy része anyagi, infrastruktúrális természetű: kevés a nemzetiségi nyelvet oktató iskola, azok jórésze leromlott állapotú. Több kollégiumra, szakképzett pedagógusra lenne szükség. Elavultak a tankönyvek, s a nyelvtanítási módszer is reformra szorul. A tanácskozáson szóltak arról, hogy a körzetesítés érzékenyen érintette a kisebbségi nyelveket oktató iskolákat, hiszen a diákok többsége kis falvakban él. Az objektív nehézségek között említették: a kisebbségek nyelvek többsége dialektus, legtöbbször falvanként eltérő, míg az iskolában irodalmi nyelvet oktatnak. Ezért a tanulók mintegy idegen nyelvként sajátítják el anyanemzetük irodalmát. Az albizottság tagjai előtt a magyar oktatásüggyel kapcsolatos elképzeléseket a Művelődésügyi Minisztérium megbízott osztályvezetője vázolta. Hozzáértésében a résztvevők nem kételkedtek, ennek ellenére szóvátették, hogy a minisztérium nem megfelelő szinten képviseltette magát. A bizottság tagjai javaslatként fogadták el: kérik a művelődési tárcát, hogy az új oktatási koncepciót véleményeztessék, mielőtt a tervezet a kormány elé kerülne. Szorgalmazták, hogy a minisztérium hozzon létre Nemzetiségi Oktatásfejlesztő Alapot, az oktatással kapcsolatos kísérletek támogatására. Szükségesnek ítélték azt is, hogy egységesen rendezzék a kisebbségi nyelvet tanító pedagógusok nyelvpótlékát, illetve azt, hogy azok is részesülhessenek nyelvpótlékban, akik hivatásuk gyakorlása közben használják valamely nemzetiség nyelvét. A résztvevők felhívták a figyelmet az egyházak szerepére a kisebbségi kultúra megtartásában, a vallásgyakorlatban. Az albizottság ülésén szó volt az anyanemzetek rádió- és televízióadásainak vételi lehetőségeiről is. A vitában felszólalók javasolták, hogy a Dunántúlon, ahol a legtöbb német anyanyelvű állampolgár él, olyan erősítőállomás létesüljön, amely alkalmas az osztrák és a nyugatnémet tévéadások vételére és sugárzására. (folyt.köv.) 1989. december 4., hétfő 17:47
Vissza » Folytatásokkal »