|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (1. rész)
|
1989. június 15., csütörtök - A Minisztertanács csütörtöki ülésén előterjesztéseket hallgatott meg a KGST-kapcsolatok megújításáról, a magyar-szovjet elszámolások korszerűsítéséről.
A kormány módosította a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló korábbi rendeletét, majd határozatot hozott az útalap létesítéséről. A Minisztertanács a honvédelmi törvény javasolt módosításával összhangban rendeletet alkotott a polgári szolgálatról. A kormány áttekintette a Munkásőrség működését. Módosítva a Munkásőrség kettős irányítását rögzítő korábbi minisztertanácsi határozatot, úgy döntött, hogy a testület a Minisztertanács irányítása alá kerül. Egyidejűleg tárcaközi bizottságot bízott meg azzal, hogy az év végéig dolgozza ki az új helyzethez igazodó feladatokat. A Minisztertanács javasolja az Elnöki Tanácsnak az Állami Ifjúsági és Sporthivatalról szóló korábbi törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezését, továbbá az egyes egyházi állások betöltéséhez szükséges állami hozzájárulás és az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetését. A kormány határozatot hozott a menekülteket befogadó állomások felállításáról. A Minisztertanács áttekintette az Országgyűlés legutóbbi ülésszakának tapasztalatait, és a kormány-SZOT találkozón született megállapodások végrehajtását. (folyt.köv.)
1989. június 15., csütörtök 18:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (2. rész)
|
Rendkívül dinamikus, célratörő vitákkal és döntésekkel teli hétórás ülést tartott csütörtökön a Minisztertanács - hangsúlyozta Bajnok Zsolt, a Magyar Hírlap főszerkesztője, ideiglenes szóvivő azon a sajtóértekezleten, amelyen tájékoztatta a hazai és külföldi újságírókat a kormány előtt szereplő napirendekről. Bevezetőjében elmondta, hogy a Minisztertanács áttekintette a magyar delegáció felkészülését a KGST 45. ülésszakára. A tagállamok soron következő tanácskozásukat a közeljövőben Szófiában tartják; hazánk küldöttségét Németh Miklós miniszterelnök vezeti. A tanácskozás fő céljaként említette, hogy a résztvevők megvitassák a KGST-ben folyó sokoldalú gazdasági együttműködést, a szocialista gazdasági integráció, nem utolsó sorban a KGST tevékenysége átalakításának elvi kérdéseit. Küldöttségünk reméli, hogy a felek elfogadják az 1995-ig tartó intézkedési programot. A magyar álláspont lényege, hogy érdekeltek vagyunk a nemzetközi piaci feltételekhez alkalmazkodó gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésében, egy új piaci modellre történő áttérésben. A kormány az ülésen is kifejezte azt a meggyőződését, hogy számunkra létfontosságú a KGST működésének megújítása, korszerűsítése, amelynek nyomán várhatóan a KGST egész szervezete jobban, hatékonyabban segíti az eredményes együttműködést. A kormány a Munkásőrség működéséről és feladatairól szóló előterjesztést áttekintve úgy döntött, hogy az érintett ágazatok vezetőinek képviselőiből tárcaközi bizottságot alakít, amely a megváltozott helyzetet, az új körükményeket és feladatokat mérlegelve javaslatokat dolgoz ki a testület további működésével kapcsolatosan. A javaslat tartalmazza majd: milyen néven, szervezeti formában, működési renddel tevékenykedjen tovább, vagy esetleg szűnjön meg a Munkásőrség. A bizottság az év végéig teszi le indítványait a kormány asztalára. A befogadóállomások létesítésével összefüggésben a szóvivő elmondta: jelenleg mintegy 15 ezer, Romániából érkezett menekült tartózkodik hazánkban, és a kormányzat sajátos kötelezettségének tekinti, hogy fogadásukról, elhelyezésükről, jogi státuszuk rendezéséről, társadalmi beilleszkedésükről gondoskodjék. E gondoskodás jegyében Hajdúszoboszlón és Békéscsabán 150-300, Bicskén - nem magyar nemzetiségűek, valamint szállás- és munkalehetőséggel tartósan nem rendelkezők számára - mintegy 400 személy befogadására alkalmas létesítményt alakítanak ki, várhatóan még ebben az esztendőben. (folyt.köv.)
1989. június 15., csütörtök 20:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (3. rész)
|
Döntött a kormány az Állami Egyházügyi Hivatal és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal sorsáról is. Az indokok között említette Bajnok Zsolt elmondta, hogy a hatóság és az egyházak viszonya ma már egyfajta párbeszéd, közös gondolkodás és együttműködés jellemzi, ezért az ÁEH eddig gyakorolt hatásköreire nincs szükség. Hozzátette: a döntés joga az Elnöki Tanácsé. Az elgondolások szerint a megmaradó csekély számú egyházigazgatási feladatot a jövőben a művelődési miniszter látja el. Ugyanakkor a kormány fórumot teremt további párbeszédre: a Minisztertanács elnökének vezetésével Országos Vallásügyi Tanács alakul. Az ÁISH sorsáról kifejtette: nyilvánvalóvá vált az elmúlt hónapokban, hogy a hivatal jelenlegi formájában, szervezeti keretei között nem alkalmas feladatai - elsősorban az ifjúsággal kapcsolatos teendők - ellátására. A fiatalok ügyeivel, dolgaival valamennyi állami intézménynek, kormányzati szervnek foglalkoznia kell, azok nem különíthetők el és nem zsúfolhatók egy hivatal keretei közé. Ugyanakkor sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani minden felelős kormányzati szervnél és intézménynél a fiatalabb generáció sorskérdéseire. A jövő sportéletében a szakági szövetségeknek, illetve szövetségek együttesének és a Magyar Olimpiai Bizottságnak kell játszania a kulcsszerepet. Mindez nem indokolja azt, hogy államtitkár vezetésével népes hivatal működjön tovább. Célszerű tehát, hogy a művelődési miniszter közvetlen irányításával létrejöjjön egy kis létszámú Országos Sporthivatal, amely tudja látni a sportigazgatással kapcsolatos állami feladatokat. Az útalappal kapcsolatos tennivalókra, a működtetésével összefüggő feladatokra térve a szóvivő utalt arra: a legutóbbi benzin-áremelés tényleges indítéka az volt, hogy az útalapot anyagi forrással kell gyarapítani, különben az úthálózat idei korszerűsítésében a legszükségesebb teendők is elmaradnak. A számítások szerint az útalapnak mintegy 2-2,1 milliárd forintos összege lesz az idei esztendőben, a pénzügyi prognózis a jövő esztendőre mintegy négymilliárdot ígért. Az egyik legjelentősebb forrás a benzináremelésből származó pénz. A felhasználás ellenőrzésére a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium társadalmi bizottságot hoz létre, amelyben a kormány kérésére részt vesznek az Országgyűlés illetékes bizottságainak képviselői is. (folyt.köv.)
1989. június 15., csütörtök 20:47
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (4. rész)
|
Mint ismeretes: az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán az állami költségvetési kiadások csökkentésére vonatkozó intézkedésekkel bízta meg a Minisztertanácsot. Ez a takarékossági csomagterv mintegy 30 milliárdos összeget tartalmaz. Ám az idei költsévetési egyensúlyi helyzet javítása érdekében további ötmilliárdos megtakarítást kell még elérni. Az egyeztető konzultációk után a pénzügyminiszter a kormány elé terjesztette az újabb programot, amelynek egyik jelentős tételeként említette Bajnok Zsolt a védelem támogatásának további 600 millió forinttal történő csökentését, a befizetési kötelezettség 400 millió forinttal való növelését. Egy másik tétel szerint: a költségvetés nemzetközi kiadásait további egymilliárd forinttal kell mérsékelni. A szóvivő végül tájékoztatta az újságírókat arról: a Minisztertanács javasolja az Elnöki Tanácsnak, hogy Knopp András művelődési minisztériumi államtitkárt, továbbá Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkárt érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulásuk miatt június 30-ai hatállyal, dr. Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkárt érdemei elismerése mellett július 1-jei hatállyal mentse fel. Ezzel egyidejűleg július 1-jei hatállyal Pusztai Ferencet művelődési minisztériumi, dr. Kunos Pétert pénzügyminisztériumi, dr. Szabó Imrét (aki nem azonos most felmentett névrokonával) és Pál Lászlót ipari minisztériumi államtitkárnak nevezze ki. A kormány kezdeményezi, hogy az Elnöki Tanács Horváth Ernő rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet bízza meg hazánk teheráni nagykövetségének vezetésével. A Minisztertanács dr. Nagy Ervin közlekedési miniszterhelyettest, más megbizatása miatt, június 15-ei hatállyal, Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettest és dr. Kunos Pétert, a Minisztertanács Hivatalának elnökhelyettesét június 30-ai hatállyal felmentse funkciójából. A Minisztertanács Deák Gábort, az ÁISH elnökét érdemei elismerése mellett tisztségéből, Marosán György miniszterhelyettest, a Minisztertanács Sajtóirodájának vezetőjét érdemei elismerése mellett saját kérésére, dr. Pongrácz Antalt, az ÁISH általános elnökhelyettesét érdemei elismerése mellett, dr. Aján Tamást, Králikné Cser Erzsébetet, Tibor Tamást, az ÁISH elnökhelyetteseit érdemeik elismerése mellett; továbbá Sarkadi Nagy Barnát, az Állami Egyházügyi Hivatal általános elnökhelyettesét és Bugár Pétert, a hivatal elnökhelyettesét érdemeik elismerése mellett július 1-jei hatállyal; Patkó András pénzügyminiszter-helyettest érdemei elismerése mellett július 31-i hatállyal felmenti. (folyt.köv.)
1989. június 15., csütörtök 21:16
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (5. rész)
|
A Minisztertanács dr. Manhercz Károlyt június 15-i hatállyal művelődési miniszterhelyettessé; Auth Henriket és Reiniger Pétert július 1-jei hatállyal ipari miniszterhelyettessé; dr. Tömpe Istvánt augusztus 1-jei hatállyal pénzügyminiszter-helyettessé kinevezte. A kormány csütörtöki ülésén rektori felmentésekről, megbízásokról és egyetemi tanári kinevezésekről is határozott. A személyi kérdések zárásaként a szóvivő beszámolt arról, hogy jónéhány most felmentett vezető kormányzati tisztségviselő ezúttal új funkciójában nem kezdi meg azonnal tevékenységét, hanem hat hónapra - a korábbiakhoz hasonló anyagi feltételek között - a kormány rendelkezési állományába kerül. A szükségletek, a személyi kvalitások, ismeretek alapján, személyre szólóan különféle feladatokat kaphatnak. Ez az új forma is jelzi a személyzeti munka új törekvéseit, szándékait. Napirenden szerepelt a polgári szolgálatról szóló előterjesztés, amelyről Mórocz Lajos vezérezredes honvédelmi minisztériumi államtitkár adott tájékoztatást. Utalt arra, hogy a polgári szolgálat és a honvédelmi törvény módosítása között szoros az összefüggés, hiszen a polgári szolgálat bevezetése hazánkban az alternatív katonai szolgálat megalapozását, megteremtését jelenti. Hozzátette: ez az alkotmányozási folyamatnak is része, ugyani az érvényben lévő alkotmányban ellentmondás feszül a honvédelmi kötelezettség és a lelkiismereti szabadság között. Ezt feloldandó, az új alkotmánytervezet szerint az egységes honvédelmi kötelzettségnek megfelelően a magyar állampolgár katonai szolgálatot, illetve lelkiismereti okból azt helyettesítő polgári szolgálatot teljesítene. A szolgálat lényegéről kifejtette: lelkiismereti okból a hadkötelezett fiatal kérheti, hogy a katonai szolgálat helyett a tanácsi szerv által jelölt munkahelyen polgári szolgálatot teljesítsen. Ennek időtartama megegyezik a fegyveres szolgálat idejével. A kérelmet összeíráskor, sorozáskor, legkésőbb az eskí letételkor lehet benyújtani, s társadalmi bizottság bírálja el. A döntésre a hadkiegészítési parancsnok illetékes. A legtöbb kérdés ez utóbbi napirenddel kapcsolatban hangzott el. A Népszava munkatársának kérdése arra vonatkozott: hogyan lehet a lelkiismerti okot bizonyítani? Mórocz Lajos elismerte, hogy nehéz a megítélés, hiszen a lekiismeret szélesebb, mint a vallás. Az érintett életvitele, felfogása, megnyilatkozása alapján azonban megfelelő döntés születhet. A Magyar Hírlap tudósítója az iránt érdeklődött: mi történik azokkal, akik - mint például a Jehova tanúi - polgári szolgálatot sem hajlandók vállalni? (folyt.köv.)
1989. június 15., csütörtök 21:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (6. rész)
|
A válaszból kitűnt: az alternatív katonai szolgálat bevezetésénnek egyik célja az a humánus megfontolás és felfogás, hogy lelkiismereti ok miatt fiatal emberek ne kerüljenek börtönbe. A polgári szolgálatot egészségügyi és szociális intézményben végzik. Az NBN amerikai tévétársaság tudósítójának arra a kérdésére, hogy lesz-e önkéntes honvédelmi szolgálat Magyarországon, Mórocz Lajos kifejtette: erre a közeljövőben nem lát lehetőséget, s utalt arra, hogy mind a NATO, mind a VSZ országaiban hadkötelezettség alapján teljesítenek szolgálatot. E hadseregek egy része békében kisebb állományú, rendkívüli helyzetben mozgósítás útján töltődik fel. Hozzátette: egy önkéntes hadsereg zsoldoshadseregként működne, amelynek fenntartása jóval többe kerülne, mint a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő katonákból álló hadseregé. A Magyar Rádió riportere a honvédség pénteki tevékenysége iránt érdeklődött, majd megkérdezte: szóba került-e a kormány ülésén Nagy Imre és társainak temetése. Mórocz Lajos válaszából kitünt, hogy a Néphadsereg - kiképzési nap lévén - kiképzést folytat. Bajnok Zsolt vette át a szót ezután, beszámolva arról, hogy a belügyminiszter tájékoztatta a kormányt: a Nagy Imre és társai temetésével kapcsolatos előkészítő megbeszélések során a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, valamint a Magyar Demokrata Fórum, illetve a rendőri, tanácsi és egyéb szervek között felelősségteljes, jó együttműködés alakult ki. A szertartás, illetve a Hősök terén lezajló kegyeletes demonstráció rendjéről mintegy 3500 főnyi rendezőgárda gondoskodik. A rendőri szervek a forgalomirányításban, a közlekedési rend fenntartásában működnek közre. Feladatukat fegyver nélkül látják el. A hadsereg egy díszalegysége kegyeleti sorfalat áll a temetőben - ugyancsak fegyvertelenül. Hozzáfűzte még: a rendőrségnek - csakúgy, mint minden, nagy tömegeket megmozgató eseménynél - ezúttal is vannak közbiztonsági, közrendvédelmi feladatai. (folyt.köv.)
1989. június 15., csütörtök 21:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (7. rész)
|
Az NBN tudósítója azt is megkérdezte: George Bushnak, az USA elnökének az eredetileg tervezettnél hosszabb idejű látogatása szóba került-e a kormány ülésén? A szóvivő válaszából kitűnt: a tém a nem szerepelt napirenden, kormányzati berkekben azonban örömmel nyugtázták azt, hogy az eredeti tervhez képest duplájára nőtt a látogatás időtartama. E tényt a Minisztertanács úgy tekinti, mint a két ország közötti kontaktus fontosságának jelzését az Egyesült Államok oldaláról. Elhangzott az is: a kormányhoz jelzések érkeztek arról, hogy a legnagyobb kedvezmény elve a jövőben nem egy, hanem öt esztendőre szólóan adatik meg hazánk számára, s ezt a tényt a Minisztertanács pozitív, bíztató szándékként értékelte. (MTI)
1989. június 15., csütörtök 21:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|