|
|
|
|
Interjú Orbán Viktorral
|
München, 1989. június 16. (SZER, Különműsor) - Azt hiszem, hogy a nap során újból és újból a figyelem az áldozatokról, a mártírokról a jelenlevő fiatalokra irányult - akikért, és akik érdekében is, akiknek a jövőéért, ők ott, mint mondták - köztünk vannak, köztünk maradnak, de meghaltak. A fiatalok képviseletében a Hősök terén a Fidesz vezetőségének tagja: Orbán Viktor mondott beszédet. Az osztrák televízió azzal a mondattal fejezte be délelőtt műsorának közvetítését, hogy ilyen hangon 40 éve a Magyar Rádióban, és - amióta megvan - a Magyar Televízióban nem beszéltek. Szekeres László a Hősök terén befejezett ünnepség után rövid interjút készített Orbán Viktorral. - Közvetlenül a ravatalozási ünnepség és a beszédek elhangzása után Orbán Viktorral beszélgetek, aki a magyar fiatalok nevében beszélt a jelenlévő tömeghez. Viktor, hogy értékeled ezt a mai ünnepet vagy gyászszertartást? - ez alatt azt értem, hogy Te beszédetben céloztál arra, hogy jelenleg olyan emberek is vannak, akik rátették a kezüket a koporsóra, és ezáltal más embereknek akarnak mutatkozni. Ilyenek is vannak, és vannak olyanok is, mint ahogy - mondjuk - te gondolkozol, vagy mi gondolkodunk. - Igen, hát először az első kérdésről: hogy miképpen értékelem a mai napot - egy óriási dolog, hogy ez megtörtént. Hát én a mai napot azt hiszem csak az igazság napjának, az igazság pillanatának mondhatnám, hogyha patetikus szeretnék lenni. Arról van szó, hogy azok, akik legyilkolták Nagy Imrééket, legyilkolták, nemcsak kommunista, reformkommunista politikusait, hanem a magamfajta utcai srácokat - ezek ma kénytelenek beismerni, hogy mit tettek. És nemcsak azt kénytelenek beismerni, hogy gyilkosok voltak, hanem azt is be kell ismerniük, hogy 56-ban rossz irányba vitték ezt országot, és a mai csődtömeg az nem más mint 56-nak a világos folyománya, és a mai politikusok ehhez a rossz irányba való meneteléshez járultak hozzá. (folyt.)
1989. június 16., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Orbán Viktorral - 1. folyt.
|
És így jön a másik kérdés: hogy kik próbálják rátenni a kezüket? Persze, hogy rá próbálják tenni a kezüket, semmi mást nem vártam tőlük, pontosan ezt vártam tőlük, hogy miután mindenfajta hitelüket elvesztették, minden lehetőséget megpróbálnak megragadni arra, hogy valahonnan bizalmat - ha úgy tetszik: legitimációt - nyerjenek. Ma nincsen más: szerencsétlen kivégzett - az ő pártjuk által kivégzett - Nagy Imréékből próbálnak legitimációt csiholni maguknak. Ezt beszédemben azért is hangsúlyoztam ki két alkalommal is. Ez a dolog és gondolkodásmód idegen tőlem, mint egyébként politikával foglalkozó embertől is idegen, nemcsak mint az átlagerkölccsel rendelkező embertől. - Igen, de ezek között az áldozatok között - és ha most például az itt felravatolozott 5 áltozatot és a névteleneket értjük ez alatt - azért voltak kommunisták is. És ezek a kommunisták - úgy néz ki, hogy most az utóbbi időben egyre inkább - mint az MSZMP hősi hallottjai kezdenek szerepelni. - Hát most az MSZMP hirtelen fölfedezte, hogy Nagy Imre az nemcsak egy egyszerű áruló ellenforradalmár volt, hanem Nagy Imre az MSZMP alapító tagja is volt. Tehát, hogyha az áruló ellenforradalmár jelzőt levesszük róla, akkor marad az MSZMP alapítója, alapító tagja, az MSZMP reformpolitikájának már 53-ban jelentős személyisége - tehát egy olyan múltbeli támaszkodót találhatnak Nagy Imrében a mai politikusok - a kommunista Nagy Imrében - akinek a folytatóiként tüntethetik fel ma magukat. (folyt.)
1989. június 16., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Orbán Viktorral - 2. folyt.
|
Világos: igen, a temetettek között, sőt - a hatodik koporsóban nyilván nem, de másik ötben - csak kommunista politikusok feküdtek. Én a beszédemben ezért is tértem ki külön a hatodik koporsóra. Azért kívántam határozottan kihangsúlyozni, hogy én azoknak a magyar fiataloknak a nevében beszélek, akik polgári demokráciát akarnak Magyarországon - tehát semmi közük a kommunizmushoz. És azt akartam elmondani, hogy mégis: hogy semmi közünk a kommunista eszmekörhöz, mégis van két ok, amiért meg kell hogy hajtsuk a fejünket Nagy Imréék előtt. És ezt próbáltam elmondani ebben a beszédben. Tehát én nem próbáltam úgy tenni, mint hogyha mi Nagy Imréék gondolkodásának a folytatói lennénk. Én nem érzem magam annak. - Te a magyar fiatalok nevében beszéltél és ugyanakkor megemlítetted a Hozzád, hozzánk hasonló fiatalokat 56-ból. Hogy értékeled: a mai magyar fiatalok mennyiben hasonlítanak azokra az 56-os fiatalokra, van-e közöttük-közöttünk hasonlóság, és adott esetben a mai fiatalok hajlandók lennének-e szerinted a szabadságért, a demokráciáért ugyanúgy az életüket áldozni? - Hát ezt nem lehet megmondani, merthogy 56 forradalmi napjai, azok kivételes pillanatokban voltak, és nem lehet megmondani, hogy kivételes pillanatokban az emberek miképpen viselkednek. Ha ma végignézek az embereken, nem látom bennük azokat, akik mindazt vállalni mernék, amit 56-ban vállaltak azok, akik meghaltak - dehát a kivételes pillanatok a nem kivételes embereket is kivételesekké teszik. tehát ebből nem következik semmi, hogyha az ember végigmegy az utcán, akkor nem tudja elhinni, hogy ugyanezek, ugyanilyen húsból-vérből emberek voltak azok, akik 1956-ban az utcákon harcoltak. A kivételes pillanatok kivételessé teszik az egyszerű embereket is. Tehát erre nem tudok igazából válaszolni. (folyt.)
1989. június 16., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Orbán Viktorral - 3. folyt.
|
Én mégis ódzkodtam már a szervezés során attól, hogy én magyar fiatalok nevében beszéljek, mert olyan, hogy magyar fiatalok nincsen. Magyar fiatalok közt van ilyen, meg olyan: fekete, sárga, zöld, mindenfajta van, de olyan, hogy magyar fiatalok, olyan nincsen. De mivel nem lehetett a saját, tehát a Fiatal Demokraták Szövetségének a nevében beszélnem, mert a pártpropaganda be volt tiltva a mai napra - és ezt mi elfogadtuk, ezért mégiscsak kellett valami formulát találni. Ezért hangsúlyoztam a beszéd elején rögtön, hogy mi, azok a fiatalok, akik ma Magyarországon az európai polgári demokrácia megteremtéséért küzdenek - én csak ezeknek a fiataloknak a nevében beszéltem. Akik ezért élnek ma Magyarországon, azok mind azt gondolják, amit 56-ban a forradalmárok gondoltak: függetlenség, politikai demokrácia, piac. - Köszönöm Neked és azoknak a fiataloknak is, akiknek a nevében beszéltél. +++
1989. június 16., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|